Jó okkal feltételezhető, hogy Magyarország jövő szerdán pozitív ajánlást kap Brüsszeltől és az uniós pénzügyminiszterek június 21-i tanácsülésén hivatalos döntés születhet a 2004 júliusa óta hatályban lévő deficiteljárás megszüntetéséről. A BruxInfo forrásai arra számítanak, hogy május 29-én várhatóan öt másik tagállammal együtt a Magyarország ellen a túlzott mértékű, GDP arányosan 3 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt folyó eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság (EB). Olli Rehn pénzügyi biztos már május elején szinte biztosra jelezte, hogy Lettország, Litvánia és Románia felállhat a "szégyenpadról", míg Magyarország és Olaszország esetében ezt további egyenlegjavító intézkedések bejelentéséhez kötötte Brüsszel.

A BruxInfo szerint minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány által nemrég bejelentett "három fokozatból" álló csomag meggyőzte az Európai Bizottságot arról, hogy 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos referenciaszint alatt marad a deficit (a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján), vagyis a hiánycsökkentés fenntarthatónak minősülhet.

QP | Quality Placement

Az áprilisban benyújtott konvergenciaprogram alapján az EB ezt még nem látta biztosítottnak, amit május 3-án közzé tett tavaszi előrejelzése is tükrözött, amelyben idén még éppen 3 százalékos, jövőre viszont 3,3 százalékos deficitet prognosztizált a testület.

A BruxInfo úgy tudja, hogy Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. Az EB korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések.

Brüsszel viszont ettől függetlenül minden bizonnyal egyértelművé teszi majd az általa a különadóknak is tulajdonított alacsony magyar növekedési potenciállal kapcsolatos aggodalmait, amelyek várhatóan a május 29-én publikálandó országspecifikus ajánlásokban jelennek meg.

Megfigyelők szerint a magyarok kiengedése valahol hitelességi kérdés az EB számára, ahogy egy évvel ezelőtt is az volt az ország szankciókkal (a kohéziós alapok egy részének felfüggesztésével) való fenyegetésekor. Akkor Brüsszelnek az új gazdaságkormányzási szabályok hitelessége lebegett a szeme előtt, és most ugyanaz a hitelesség kerülne veszélybe a magyarok milliói előtt, ha a megtett erőfeszítések fölött szemet hunynának - írja a BruxInfo.

A portál azonban azt is hozzáteszi, hogy az Európai Bizottságnak az új intézkedések bejelentése óta már nem Magyarország, hanem néhány más tagállam miatt fő a feje. Belgium és esetleg egy-két más ország kapcsán Brüsszel pénzügyi szankciókat mérlegel, míg Málta egy év után visszakerülhet a deficiteljárásba, ami intő példa lehet arra, hogy a deficiteljárásból kikerülve sem lehet hátradőlni.