Nem pusztán az Európai Unió, hanem az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) együtt gyakorol nyomást a magyar kormányra a jegybanktörvény és a stabilitási törvény visszavonása érdekében. Így értékeli a Magyarországon kialakult helyzetet a Wall Street Journal. Brüsszel és az IMF emellett arra figyelmeztette Budapestet, hogy csak kemény feltételekhez kötött kölcsönre számíthat. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök és tanácsadói szükségtelennek és a kellemetlennek tartják - írja a WSJ az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.

A lap összefoglalója - amely kitér az Orbánnak címzett Barroso-levélre - lényegében összhangban van a Bruxinfo értesülésével, amely szerint a levélben foglalt kérések teljesítése nélkül nincs esély arra, hogy folytassák a kormány, illetve az EU és az IMF tárgyalásait az új megállapodásról. Az uniós portál nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva közölte ezt az információt.

Kapcsolódó

Nincs megállapodás - nincs forint

Ha nem sikerül tető alá hozni a háromoldalú megállapodást, akkor a forint gyengülhet, ami az égbe hajtja az állami hitelfelvétel költségeit. Emiatt a kormánynak gondjai lehetnek az államadósság piaci finanszírozásával, és így vagy mentőcsomagot kell kérnie nemzetközi partnereitől vagy a fizetésképtelenséggel néz szembe.

Ahogy a helyzet jelentősen romlik, a piacok az IMF karjaiba hajthatják a magyar kormányt, azaz Budapest kénytelen lehet bármi áron, bármilyen feltételekkel hitelt kérni a Valutaalaptól - nyilatkozta a WSJ-nek Neil Shearing, a londoni Capital Economics befektetési információs intézet közgazdásza.

Eb ura fakó

A magyar médiában megjelent kormányközeli nyilatkozatokból viszont meglehetősen nagy magabiztosság árad, amiből úgy tűnik a magyar kormány az IMF-hitelmegállapodás nélkül is megoldja a helyzetet. Kedden kormányközeli források ugyanis úgy nyilatkoztak például a Nol.hu-nak, hogy ha az EU megakadályozná az IMF-megállapodás aláírását, "egy mozdulattal össze lehetne vonni a jegybankot és a PSZÁF-ot, és az MNB 35 milliárd eurós devizatartalékának egy részét lehetne használni a likviditás biztosítására. Az más kérdés, hogy a likviditás teljes befagyása esetén vélhetően ezzel sem menne sokra a kormány.

Eközben Martonyi János külügyminiszter a Magyar Rádiónak nyilatkozva közölte, hogy nem vonják vissza a jegybanktörvényt, csak módosítják azt. Ha azonban meg is tennék ezt, akkor még mindig ott lenne a stabilitási jogszabály, amely egyes adó- és adósságszabályokat az alaptörvénybe foglalna, s ezzel az EU/IMF páros értékelése szerint elfogadhatatlanul korlátozná a kormány rugalmasságát.

Más szóval emiatt a hitelfelvevőnek, a budapesti kormánynak nem lenne kellő mozgástere arra, hogy teljesítse bármely hitelmegállapodás költségvetési követelményeit.