A motivált, megbízható és szakképzett emberek hiánya jelenti a legnagyobb kihívást a mindennapokban. Ez a jelenség már korábban is létezett az iparágban, a koronavírus járvány csak felerősítette. A probléma gyökerét a hozzáállásban látják: a vendéglátásra nem olyan szakmaként tekintenek a fiatalok, amire hosszú távú életpályát építhetnek fel – derül ki a Piqniq Budapest megbízásából 2022 tavaszán készített szakmai körképből.

Pedig a pozitív változás egyik fontos kritériuma az, hogy motiváltak legyenek a vendéglátósok. A jó munkaerő pedig kulcsfontosságú a szektor talpon maradásához és fejlődéséhez. A munkatárskeresés, -betanítás, -megtartás hármasát azonban különösen nehéz feladatnak tartják.

A folyamatok újragondolására, hiteles toborzási tevékenységre, és jó ösztönzők megtalálására lenne szükség. Cél a meglévő munkatársak fejlesztése és a hivatástudat “elültetése” a fejekben. Ezekre a problémákra a tudatos működésen, a vezetők képzésén és a vezetői szerepük erősítésén, valamint a példamutatáson keresztül lehet kiutat találni.

“Rendkívül fontos egy agilis és támogató vezető jelenléte. Olyan séf, étteremvezető vagy tulajdonos, aki szakmailag és emberileg támogatja a csapatot, szívvel-lélekkel dolgozik, és ha kell, megoldás centrikusan, két lábbal beleáll a nehéz helyzetekbe “- mondta Pistyur Veronika, a Bridge Budapest társalapítója.

A felmérésben résztvevők a második legégetőbb problémaként a koronavírus járvány hatásait jelölték meg. A pandémia miatt a vendéglátóhelyek teljesen más működésre álltak át és új vevői igényekhez - például a gyakoribb házhozszállításhoz - is alkalmazkodtak.

A pandémia fejre állította az iparágat

“A magyar embereket erős kötődés fűzi a gasztronómiához, mindenkinek van egy kedvenc étterme, egy ízletes receptje, egy jó sztorija, így könnyen és szívesen kapcsolódunk ehhez a témakörhöz. Viszont az érem másik oldalát is érdemes megismerni, szélesebb körben beszélgetni erről és érzékeltetni a helyzetet, hiszen komoly és fokozódó kihívások terhelik a szektort” - mondta Bánhalmi Kata. Sorra jöttek a kijárási korlátozások, szigorodtak a szabályozások és a követelmények, felerősödtek a csúszások a beszállítóknál, az építőipar árai elszálltak. A vállalkozók teljesen más működésre kényszeróltek: a racionalizálásra, a szolgáltatásportfólió egyszerűsítésére és a céges folyamatok áttervezésére. Ebben a terhelt időszakban tört ki az orosz-ukrán háború, ami az alapanyagárak fokozódó emelkedését és a turizmus további visszaesését hozta, súlyosbítva így a vállalkozások pénzügyi nehézségeit.

A vállalkozók többségének szembe kellett néznie azzal a trenddel, hogy a megnövekedett otthon töltött idő miatt az emberek kevesebbet járnak el étterembe. “A világjárvány megváltoztatta a szokásainkat is. Sokaknál a kényszerű otthonlétet felváltotta az önkéntes otthonlét, kevesebbet mozdulnak ki, mint ahogy azt a covid éra előtt tették. Egyszerűen kiszervezték az éttermeket, bárokat az életükből és új, inkább otthoni rituálékat tettek a helyükre” - osztotta meg véleményét Bánhalmi Kata, a Piqniq Budapest társalapítója.

A megkérdezettek szerint a harmadik kritikus pont az alapvető vállalkozói kompetenciák és pénzügyi háttérismeretek hiánya a vendéglátó vezetői és tulajdonosi oldalon, amelyek nélkül nehéz helytállni a napi munkában. A Piqniq Budapest vállalkozás- és kompetenciafejlesztő eseményein szerzett tapasztalatok alapján a vállalkozásoknak legnagyobb hiányosságai a vezetői kompetenciák, a szervezetfejlesztés, a kommunikáció, a gazdálkodás és a megalapozott üzleti döntéshozatal területein vannak.

A szakemberek szerint a pénzügyi képzettség elengedhetetlen a tovább fejlődéshez, ezért is támogatják a vezetők tudásfejlesztését, képzését. A másik oldal pedig, hogy a vezetőknek kell magukban tudatosítani, hogy egy ennyire kritikus időszakban - szigorú iparági szabályozás, adóterhek és mérsékelt állami támogatás mellett - vezetői felelősségük a csapatuk motivációjának és mentális jóllétének szempontként való beépítése a mindennapi működésbe.