Az almásfüzitői vörösiszaptározók Duna menti gátjait a Duna megjósoltnál 10 centiméterekkel magasabb vízállása esetén sem fogja "meghágni" - mondta korábban Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, miután terepszemlét tartott a területen.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) által üzemeltett területen bejárást tartott a politikus, a szakemberek minden nap 24 órában ellenőrzik a biztonsági előírásokat, azok - elmondásuk szerint - továbbra is megfelelnek az előírásoknak. Így a közeledő árvízzel kapcsolatban is folyamatosan tájékoztatják a lakosságot: biztonságban van a terület, az ivóvízbázist sem fenyegeti veszély.

QP | Quality Placement

"Nemtelen pánikkeltésbe kezdett a Greenpeace"

A mindenkori pánikkeltés forgatókönyvének megfelelően azonban egyre több érdeklődő kérdezi, milyen havaria-tervek készültek arra az esetre, ha a Duna vízszintje meghaladja a prognosztizáltat. Igaz, Orbán Viktor is a kilenc legveszélyeztetettebb területek között említette az almásfüzitői VII-es tározót, és a TKV is elismerte, hogy a vállalat munkatársai az egyik legnagyobb kockázatnak kitett helyen, Komárom térségében vesznek részt a mentési munkálatokban, ennek ellenére állítják, a Greenpeace (GP) ezt a helyzetet kihasználva kezdett újabb "nemtelen támadásba és pánikkeltésbe". A zöldek már korábban is azt állították, a tározók gátjai nem elég erősek.

TKV közleménye szerint mára be kellett látniuk, hogy ezt a gátrendszert felkészítették még egy ilyen hatalmas áradás kivédésére is. Ezért, a már többször megcáfolt rágalmakkal próbálkoznak ismét. A vörösiszap tározók jól szigeteltek, semmit sem engednek át. Semmiféle mérgező anyag nem kerülhet ki innen. Az itt tárolt vörösiszap megszilárdult, maga is vízzáró réteget képez, ráadásul az egész egy hatalmas természetes vízzáró agyaglencse rétegen ül.

A miniszterelnök árvízi sajtótájékoztatóján is megemlítette, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározókat nem veszélyezteti az árvíz, a gátak szilárdsága megfelelő, nem várható, hogy az árvíz szennyeződést mosson be a Dunába. Kijelentését az illetékes szakhatóságoktól kapott jelentésre alapozta.

Sajnáljuk

Sajnáljuk, hogy a Greenpeace-nek és még néhány szervezetnek az árvíz csupán ürügy arra, hogy ismételten próbálják Magyarországot külföldön lejáratni, feljelenteni - mondta lapunknak Farkas Béla igazgató. Ezt teszi a Greenpeace az almásfüzitői tározók árvízi "veszélyességéről" indított sajtóhadjáratával itthon vagy például Ausztriában, Szlovákiában, Brüsszelben.

A TKV a már számtalanszor megcáfolt vádakra csak a rendkívüli helyzet elmúltával fog reagálni. Addig a vállalat vezetőinek, munkatársainak és munkagépeinek sokkal fontosabb feladatuk van: a környező települések lakóinak segítünk a katasztrófa elhárításában - tette hozzá.

A kockázat folyamatosa nő

Mindennek ellenére a GP fontosnak tartja emlékeztetni: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Földrajztudományi Kutatóintézete által készített tanulmány szerint "az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik."

Simon Gergely, a GP vegyianyag-szakértője kijelentette: "A tározóba hordott mérgező anyagok mennyiségének növekedésével a kockázat folyamatosan nő. Ha jelen árvíz során nem is történik katasztrófa, akkor sem garantálható a Dunát veszélyeztető vörösiszap tározó gátjainak hosszú távú stabilitása. Vagyis a veszélyes vörösiszap és a cég által a tetejére hordott milliónyi tonna mérgező anyag tovább fenyegeti Budapest ivóvizét. A Greenpeace ezért továbbra is azt követeli, hogy több veszélyes hulladék ne kerüljön a tározóba és minél hamarabb számolják fel ezen tározókat."

Az Európai Bizottsághoz fordultak

A környezetvédelmi adok-kapok ezúttal újabb szereplővel bővült, az EMLA Egyesület egy környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó nonprofit társadalmi szervezet a GP közleményével egy időben a honlapján arról ír, hogy "a mai naptól - június 7-étől - havonta egyszer tájékoztatják az érdeklődőket egy folyamatban lévő ügyről, melyet a GP Magyarország felkérésére visznek.

A GP még 2012-ben panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, kérve, hogy az indítson Magyarországgal szemben jogsértési eljárást. Kifogásolta a GP, hogy az almásfüzitői vörösiszap tározó felszínén egy vállalkozás hulladékkezelési tevékenységre kapott engedélyt. Álláspontjuk szerint az engedélyezett tevékenység több szempontból is ellentétes a magyar és az uniós környezetvédelmi joggal. Az ügy jelenleg is a bizottság előtt van, és döntésre vár. Elősegítendő a döntéshozatali folyamatot, az EMLA észrevételeket terjesztett a bizottság elé, amelyben felsorolták, hogy álláspontjuk szerint az Almásfüzitőn követett gyakorlat miért több, mint egy szimpla kirívó est, és az ott tapasztaltak miért képezik egy tartós és általános közigazgatási gyakorlat részét. Jelenleg egy olyan szakmai anyagon dolgoznak, amely a környezeti hatásokat hivatott feltárni.

Az EMLA virtuális, váratlanul indult aktivitása azért is érdekes, mert amikor (egy nappal korábban) a cégnél érdeklődtünk, még maga a honlap sem üzemelt. Pénteken azonban már folyamatos tájékoztatást ígértek. Megkeresésünkre a szervezet ismét elindította oldalát, a vörösiszaptározokkal kapcsolatos tanulmányok készítője pedig azt közölte, hogy - mivel jelenleg nincs eljárás Budapest ellen - ezért "csak" jogi tanácsadással szolgálnak, jogi képviseletet nem látnak el".

Az utolsó, a témában kelt kiadványok nagyjából egy évvel ezelőttiek, azokat a GP-nek elküldték. A tataiak akkor azt nyilatkozták, hogy az új EU-s hulladék szabályozás egyértelműen nekik ad igazat a vitában. Nevük elhallgatását kérő szakértők úgy vélik, nem kizárt, hogy ezt így gondolják Brüsszelben is és emiatt nem reagál az EU több mint egy éve a Greenpeace-EMLA beadványra.