Ukrajna a nyugati fejlett világ gazdaságainak növekedésére van utalva. Az acéliparra épülő gazdaság helyzetét ráadásul nehezíti, hogy a 2010-re, illetve 2011-re vonatkozó előrejelzések nagy jóindulattal is csak óvatosnak nevezhető kilátásai megkérdőjelezik a kilábalás és a stabilitás közelségét, így akár a hrivnya további tartós gyengülését is előidézhetik.


Márpedig ez nagyon kellemetlen helyzetet teremthet az OTP számára, hiszen a pénzintézet harmadik negyedévi gyorsjelentés is jól mutatta, hogy hiába teljesít viszonylag jól itthon a hitelintézet, ha eredményességét nagyban lerontja az ukrán helyzet.


Ráadásul a helyzet romlásával még bőven van veszítenivalója az ukrán leánynak. Az OTP Bank JSC mérlegfőösszege 686, 3 milliárd forint volt harmadik negyedév végén, míg a bruttó hitelek állomány 673,3 milliárd forintot tett ki, ami 20 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi adathoz képest. A hitelekből a lakosságnak 311 milliárd forintot, a vállalatoknak 299 milliárd forintot helyezett ki a bank, míg a többit az autókölcsönök teszik ki.


Hitelek értékvesztésére 81 milliárd forintot számolt el az OTP az év első kilenc hónapjában, ami két és félszerese az egy évvel korábbinak. A 90 napon túli késedelmes állomány 19,4 százalékot tett ki szeptember végén, míg egy éve még 3 százalék sem volt ez az érték. A 90 napon túli késedelmes hitelekből céltartalékolással 62,2 százalékot fedezet le az OTP a harmadik negyedév végéig.

Ugyanakkor Ukrajnában jelentős, a hiteleknek mintegy 4 százalékát strukturálta át a bank, ami azt jelenti, hogy ezeket ugyan még nem tartják számon a késedelmes hitelek között, azonban ezek is problémás kölcsönök, amelyek törlesztése szintén veszélybe kerülhet amennyiben a helyzet tovább romlik.


Ezekből a számokból tehát jól látható, hogy a jelenleg éves szinten 150 milliárd körüli profitot termelő bank teljes eredményességét is elviheti az ukrán leány egy extrém helyzetben.

Az OTP Bank JSC 2009 első kilenc hónapjában közel 30 milliárd forint veszteséget szenvedett el, amely főként a problémás hitelekre képzett magas kockázati költségszint következménye. Jól látható azonban, hogy a céltartalékolás a helyzet romlásával még bőven nőhet, és valószínűleg erre próbálnak minél jobban felkészülni a negyedik negyedévben. ( A gyorsjelentést követően jelentették be, hogy az utolsó három hónapban a prudens céltartalékolás lesz az elsődleges, nem a profit.)


Az év első kilenc hónapjában felhalmozott 53 milliárd forintos kockázati költségállomány viszont nem tartalmazza a Magyarországon az ukrán kitettségre megképzett kockázati költséget.