A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai napon 200 bázisponttal emelte az alapkamatot 9,75 százalékosra. A kamatfolyosó kamata is emelkedik, az egynapos betét kamatát szintén 200 bázisponttal 9,25, az egynapos és az egyhetes hitelét pedig ugyancsak 200 bázisponttal 12,25 százalékosra szigorította - ismertette a jegybank döntését Virág Barnabás alelnök az MNB online sajtótájékoztatóján.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A júniusi kamatdöntés óta tovább erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok, az áremelkedés a 11-12 százalék közötti tartományba emelkedett, miközben a másodkörös inflációs hatások kialakulásának kockázata emelkedett. A közelmúltban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. A jegybank feladata a leghatározottabban fellépni a drágulás ellen - hangsúlyozta az alelnök. "Ez tesszük és ezt fogjuk tenni a következő időszakban is" - mondta. 

A kedvezőtlen pénzpiaci elmozdulások, valamint a tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatása egy elhúzódó, magas külső inflációs környezet irányába mutat. Ezenkívül a magas infláció tartósan rögzülhet, ha az erőteljes árdinamika beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, megnehezítve az árstabilitás biztosítását. A kockázatok kezelése érdekében az MNB 2022. július 7-én 200 bázisponttal emelte az egyhetes betéti eszköz kamatát.

Az egyhetes betét kamata tovább emelkedhet

A monetáris tanács júniusban meghatározott stratégiájával összhangban szükségesnek tartja, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba. A megnövekedett kihívások miatt, az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamatnak az egyhetes betéti kamat szintjére történő emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.

A jegybank számára kiemelt fontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezért az MNB 2022. július 8-án megkezdte a devizalikviditást nyújtó swaptenderek negyedéven belüli alkalmazását egynapos futamidőn. Az aktív piaci jelenlét révén az MNB erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását.

A Magyar Nemzeti Bank egy évvel ezelőtt az európai uniós jegybankok között elsőként kezdte meg kamatemelési ciklusát. Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.

A forintárfolyam is aggasztja az MNB-t

Virág Barnabás kiemelte, a következő időszakban kiemelten fontos a fiskális és monetáris politika összhangja az árstabilitás elérése érdekében. A legutóbbi inflációs jelentés óta kiderült, hogy júliusban tovább emelkedett az infláció 11,7 százalékosra, a költségoldali hatások gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba. A pénzpiaci helyzet (forintgyengülés) növeli az inflációs kockázatokat. Az árdinamika az őszi hónapokban tetőzhet, az idén 11-12,6 százalék lehet az áremelkedés mértéke, a kockázatok felfelé mozdultak el. 

Jó hír, hogy a swap-piacon, az állampapírpiacon és a pénzügyi közvetítőrendszerben nincs probléma. Az állampapírok iránti kereslet megvan, a bankrendszer stabil. 

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. 

Virág Barnabás szerint korai még meghatározni, mikor tetőzhet az alapkamat. Jelenleg két számjegyű tartományban van az infláció, ami ellen határozottan fel kell lépnie a jegybanknak. Egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, mikor lesz vége az inflációnak. A bejelentett kata-módosításról újságírói kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta: egyelőre elemzi a helyzetet az MNB, hogy milyen hatással lehet az adónemmel kapcsolatos szigorítás az inflációra. 

A csütörtöki újabb emelésre vár a piac

Az Equilor szerint továbbra is az egyhetes betéti kamatszintet kell figyelni. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, ha azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
A mai lépés nem okozott meglepetést, mivel az MNB már a múlt héten jelezte, hogy a mai ülésen terítékre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint összezárása, így várható volt a bejelentés. A forint árfolyamában is ez látszott, csak mérsékelt forinterősödés volt 13 óra után.

A Takarékbank szerint a kamatemelési ciklus határozott folytatása miatt az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékosra emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől azonban az infláció várható mérséklődésének köszönhetően kamatcsökkentési ciklus kezdődhet, ami 2023 végére 8,50 százalékosra, 2024 végére 4,50 százalékosra mérsékelheti az alapkamatot.