Erősen aggódik a magyarországi helyzet miatt az ESZSZ főtitkára, s aggodalma okait levélben tételesen közölte is a miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel - közölte az eredeti levél alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Luca Visentini szerint a kormány, elsősorban maga a miniszterelnök sem fordít kellő figyelmet a munkavállalókra, nem biztosítja számukra a megfelelő érdekvédelmet, hiszen még ebben a helyzetben sem tárgyal a szociális partnerekkel. A mostani vészhelyzet hatalmas recesszióhoz és munkanélküliséghez vezet, s ha a kormány most nem reagál a munkáltatók és a dolgozók számára is megfelelően és gyorsan, akkor a majdani helyreállításhoz hosszú idő és hatalmas pénzügyi forrás kell. A nemzetközi szervezet főtitkára kitért a felhatalmazási törvényre is, amely szerinte különösen aggasztó.

QP | Quality Placement

Visentini udvariasan üdvözli ugyan "a koronavírus nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítését célzó kormányzati lépéseket", de határozott sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezekről sem folytattak semmiféle megelőző konzultációt a magyar szociális partnerekkel. A főtitkár megjegyezte: a koronavírus járvány rendkívüli kihívásokkal jár, ám a fékek és egyensúlyok rendszerét, a demokratikus normákat ekkor is fenn kell tartani. Pontosan a válság idején van legnagyobb szükség a szociális párbeszédre, hiszen közös a cél: a hatékony vészhelyzeti intézkedések kidolgozása és megvalósítása.

Valami készül

Orbán Viktor kormányfő hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy április 6-án vagy 7-én mutatják be Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét, ami azt eredményezi, hogy mindenkinek lesz munkája. Azt mondta, "sok minden van a fejükben", komoly tételekről van szó. Az akcióterven Palkovics László miniszter vezetésével dolgoznak - idézte Orbánt a hvg.hu. A kormány tartja az eddigi irányt, "munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez és megélni is." Egyes sajtóinformációk szerint a kormánycsomag nagyban építene a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által javasolt válságkezelési intézkedésekre. Ezek közt van például egyszeri anyagi támogatás a március 1. után munkanélkülivé váltaknak; vissza nem térítendő támogatás, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhatna meg; állami kölcsön a kifizetett bér arányában, amit 2021-2022-ben kellene visszafizetni; a KIVA-kulcs mérsékelése 12-ről 9 százalékra.

Az intézkedéseket összehasonlítva más EU tagállamokéval nyilvánvaló, hogy Magyarországon példa nélküli módon védelem nélkül hagyják a munkavállalókat, és egyes ágazatokat. Az azonnali és hosszú távú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük - írta a főtitkár - és azokat az összes ágazatra alkalmazni kell az emberek foglalkoztatásának megőrzése érdekében. Beleértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt is.

Visentini az Európai Szakszervezeti Szövetség nevében felszólítja a kormányt, hogy

  • tárgyaljon a szociális partnerekkel az intézkedések kiegyensúlyozott végrehajtása érdekében
  • erősítse meg a korábbi állami intézkedéseket, s tegyen további lépéseket a munkavállalók támogatására, különös tekintettel azokra az ágazatokra ahol keményen dolgoznak a járvány leküzdéséért, vagy akik a válság idején folyamatosan biztosítják az alapvető szolgáltatásokat.
  • garantálja, hogy a munkajog biztosítja a munkavállalók és munkáltatók közötti erőegyensúlyt, különös tekintettel a kollektív érdekvédelemre.

Visentini szerint a felhatalmazási törvénnyel és néhány korábbi intézkedéssel Magyarországon megsértik a munkavállalók EU-s irányelvekben garantált jogait. Az európai szervezet különösen aggályosnak tartja a munka törvénykönyvének azon változtatásai, amelyek "a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással." Az ESZSZ az aggályaival az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európa Parlament elnökeihez fordul.