Hétfőn jelentették be, hogy 2022 júniusában ismét Budapesten rendezik a vizes világbajnokságot, miután a japán Fukuoka visszalépett. Ahogy 2017-ben, úgy tehát most is beugró lesz a magyar főváros, de némileg jobb a helyzet, mint öt éve volt.

Akkor a vizes világbajnokság költségei szinte naponta emelkedtek, a végére 110 milliárd forintnál is több pénz ment el a projektre. Ráadásul a költségek egy jó részét nem is a projektcég Bp2017 Kft. emésztette fel, hanem az Antenna Hungária Zrt. könyvelte el. Az Index korábbi információi szerint mintegy 30 milliárd forintos üzlet volt ez az állami hátterű cégnek a rendezés, amely 180 kamerával közel 322 órányi nemzetközi adást gyártott és 48 kamerajel folyamatos élő streamjét biztosította

A vizes vb költségeinek méreteit érzékelteti, ahogy az Antenna Hungária cégcsoport pénzeszköz-állománya változott: 2016 végén 29 milliárd forint dekkolt bankbetétben illetve a pénztárban, ami 2017 végére 2,09 milliárdra csökkent.

A két cég felé folyósított állami milliárdok mellett azért is nehéz megbecsülni, hogy pontosan mennyibe is került a 2017-es világbajnokság, mert a projektcég elszámolásaiban még évekkel a rendezés után is tűntek fel újabb és újabb tételek. 2018-ban még 2,5 milliárd forint állami támogatást folyósítottak a Bp2017-nek, de emellett is csaknem 900 millió forint mínusszal tetézte a cechet. Ráadásul kiderült, hogy a már említett Antenna Hungáriának így is 2 milliárd feletti összeggel maradtak adósai.

Kapcsolódó

Viszont a költségek emelkedése mellett a Bp2017 projektcég működését az is beárnyékolta, hogy az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a 2017-es, magyar rendezésű vizes vb egykori gazdasági igazgatójára, a körözés alatt álló Balogh Sándorra, aki korábban Mager Andrea közvagyonért felelős miniszter férje volt. A vád szerint befolyással üzérkedett és költségvetési csalást követett el - bár ennek csak egy részében lehet érintett a vizes vébét szervező társaság. Balogh a Magyar Afrika Társaság vezetője is volt ekkor, de nem került itthon bíróság elé, mert először Dubajba, majd onnan Afrikába szökött.

Maga a projektcég végül beolvadt a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.-be. Miközben az eddig állami Antenna Hungáriában többségi tulajdont szerezhet a 4iG Nyrt.

Minden adott, hogy olcsóbb legyen

Az valószínűtlennek tűnik, hogy a 2022-es vizes világbajnokságnál ilyen problémák lennének: akkor a költségek emelkedését ugyan az okozta, hogy Budapest gyorsan ugrott be: a rendezés jogát még 2011 nyarán elnyerő mexikói Guadalajara 2015 februárjában visszalépett a rendezéstől, mivel Mexikó nem adott fedezetet a 100 millió dollárnyi rendezési költséghez. Ekkor ugrott be a magyar fél, hogy kisegítse a Nemzetközi Úszószövetséget (FINA), de csak két év volt a rendezésre.

Bár több fejlesztés már előkészületben volt a rendezésre, mert Budapest a 2021-es rendezést nyerte meg eredetileg, de sok feladatot ekkor előrébb kellett venni. Például a Duna Aréna beruházását, amely egymaga 43 milliárd forintos tételt tett ki a számlán. Ugyanígy – az azóta már bedőlt, felszámolási eljárás alá vont – Penta Industry Kft.-nek is sietnie kellett a Fidesz bölcsőjeként emlegetett Bibó István Szakkollégium felújításával (ami a versenyzők, résztvevők szállása lett volna 4,89 milliárd forint elköltése után), valamint a budapesti vizes vébé városligeti szinkronúszó medencéjének építésével. Végül utóbbit éppen hogy befejezték a startra, előbbivel viszont kicsúsztak az időből.

Az jó hír, hogy a Duna Aréna már készen áll az új versenyre, a Bibó István Szakkollégium is kész a vendégek fogadására. Vagyis ezekkel már kevés plusz költség lehet. Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke el is mondta hétfőn, hogy nem kell új uszodát építeni a sporteseményre. Azt is közölte, hogy Magyarország a jogdíj nagyjából feléért lehet vb-házigazda. Mihók Attila, a Nemzeti Sportügynökség vezérigazgatója pedig arra számít, hogy az esemény 100 ezer vendégéjszakát jelent a turizmus számára.

Ugyanakkor a '17-es versenyre több ideiglenes helyszínt is kialakítottak: ilyen volt a Batthyány tér közelében álló uszályra épített óriásműugró-torony, vagy a már említett városligeti medence. Előbbi látványprojekt ára 3 milliárd forint volt hivatalosan, míg a Vajdahunyad váránál létrehozott rész 5,3 milliárd forintba került. Most biztosan nem ússzák meg a szervezők 8,5 milliárd forintból egyiket sem, mert az építőipari költségek jelentősen emelkedtek. Nagyjából 25-30 százalékos a drágulás az ilyen jellegű beruházásoknál most a piacon.

Arra, hogy nagy látványberuházásokra most nem lesz szükség az is utal, hogy a 2027-es budapesti vizes világbajnokságra pályázó testületet vezető Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár a Nemzeti Sportnak egy 2019-es interjúban azt mondta, hogy nem lesz szükség ilyenekre. Bár ebben a pályázatban a Duna Aréna helyett más helyszín is felmerült az úszós versenyszámokhoz. 

Kijöhet 20-50 milliárdból is

Várhatóan az ideiglenes helyszínek felhúzása miatt - kérdés, idén hol lesznek a szinkronúszó-versenyek, az óriásműugró-számok -, továbbá mivel szükséges lehet az úszócsarnok szükséglelátóinak visszaépítése, valamint a közvetítési hálózat újra megcsinálása együttesen akár 40-50 milliárdos költségeket is jelenthetnek. 

Azt, hogy most nem szállnak majd el a költségek erősíti, hogy idén választások lesznek, ami miatt a kormány várhatóan óvatosabban költekezik majd. Másrészt a költségvetési hiány elég magas - hogy pontosan milyen szinten áll, most kedden derül ki -, az előző évben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az éves hiány 209,8 milliárd forinttal volt kisebb a megelőző évinél, de a 2287,7 milliárd forint módosított törvényi előirányzatnak a 223 százalékát tette ki.

Ráadásul most erősen kiköltekezett a kormány: a 13. havi nyugdíj, az emelt közmunkásbérek, valamint a családok szja-visszatérítése közel 600 milliárd forintost kiadást jelentettek. A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium pedig már tavaly lefaragott 350 milliárd forintot az induló beruházásoknál. Tehát az Orbán Viktor-féle vezetésnek is célja, hogy most olcsóbb beruházást hajtson végre. Valamint az is biztos, hogy szigorúbb felügyelet alá vonják az állami szervezőcéget, mert a választások előtt a legkisebb költségemelkedés, vagy korrupciós pletyka is sokat árthatna a kormánypártoknak, főként úgy, hogy most már fővárost az ellenzéki Karácsony Gergely vezeti, akivel együtt kell működni.