Magyarországnak két lehetősége van az Európai Duna Stratégia kapcsán: a GDP egy százalékának megfelelő összeg befizetésével ennek kétszeresét kapjuk vissza, aminek jó befektetésével fejlődhet a vízi szállítás és minden kiegészítő terület, ha rosszul költjük el, akkor marad minden a régiben - mondta Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke a Napi Gazdaság logisztikai konferenciáján. Doór szerint jelenleg nem állnak rendelkezésre projekttervek a témában, annak ellenére, hogy szükség lenne ilyenekre. A komplex fejlesztések milliós nagyságrendben teremtenének munkahelyeket, amelyek százezres számban az építkezéseket követően is megmaradnának, a környezetbarát energiatermelés és a vízi szállítás versenyképessé válása pedig megtérítenék a megvalósítás költségeit - tette hozzá. Az elmúlt 20 év 13 szakminiszteréből 2 foglalkozott a vízi közlekedéssel - véli Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A Duna kétszer tíz sávos autópálya, csak nem használjuk - fogalmazott. A szektor problémái között említette a finanszírozási források hiányát, tapasztalatai szerint a vízi fuvardíjak mintegy 40 százalékkal estek vissza az elmúlt időszakban. Vízlépcső nélkül nem lehet a Dunát szabályozni, ezt azonban nem 10-20, hanem 50-100 éves koncepció részeként kell tervezni az elnök szerint.