Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Unió folytatja az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomag kidolgozását, válaszul Moszkva ukrajnai támadására - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki finnországi látogatásán.

Jelenleg Oroszország ellen van érvényben a legtöbb szankció világviszonylatban, a büntetőintézkedések száma mára meghaladja a 12 ezret. Az Ukrajna elleni invázót követően már nyolc különböző szankciós csomag született, de már javában zajlik a következő kidolgozása.

"Keményen dolgozunk azon, hogy ott csapjunk le Oroszországra, ahol fáj, és hogy tovább tompítsuk az Ukrajna elleni háborús képességét ” - nyilatkozta von der Leyen a sajtótájékoztatón, melyről a Reuters hrügynökség számolt be.

A Bizottság elnöke hozzátette, hogy „teljes gőzzel” dolgoznak a kilencedik szankciós csomagon.

Arra is emlékeztetett, hogy az EU hamarosan jóváhagyja az orosz olajra vonatkozó globális árplafont, a G7-országokkal és más nagy partnerekkel közösen. Von der Leyen azonban nem közölt részleteket arról, hogy milyen intézkedéseket tartalmazhatna az uniós szankciók újabb köre. Az EU a múlt hónapban szentesítette a nyolcadik intézkedéscsomagot, amely többek között az acél- és technológiai termékek kereskedelmére vonatkozó további korlátozásokat tartalmaz.

Terrorista állammá nyilvánították Oroszországot

A finn és az észt miniszterelnökkel, valamint a svéd miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatón azt is hozzátette, hogy az ukrán polgári infrastruktúrát, például az áramellátás, kórházakat és iskolákat ért orosz támadások háborús bűncselekményeknek minősülnek. A nyilatkozat apropója lehet, hogy az Európai Parlament (EP) szerdán a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot. Érdekesség, hogy a döntés után nem sokkal kibertámadás érte az EP-t, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen. 

A képviselők szerint Moszkva háborús bűnöket követ el, ezért Oroszország nagyobb nemzetközi elszigetelésére szólítanak fel, és a Putyini rezsimhez kötődő, az EU-ban orosz propagandát terjesztő intézmények bezárását követelik.

Oroszország tagadja, hogy szándékosan civileket célozna Ukrajnában, de elismeri, hogy az elektromos energia és más infrastruktúra elleni csapások arra irányulnak, hogy csökkentsék Kijev harcképességét és tárgyalási pozícióba kényszerítsék.