Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság első ránézésre arra a következtetésre jutott, hogy az európai és a magyar jog szerint is tendert kellett volna kiírni a legalább 4000 ezer milliárd forintba kerülő Paks 2. beruházásra, ám ezt a véleményét sajátos okok miatt megváltoztatta - derül ki a Népszava összefoglalójából. A cikk a Politico európai kiadásában megjelent háttéranyagot dolgozza fel, amely arra a dokumentumcsomagra épül, amelyet Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szerzett meg az ügyben tett versenyjogi panasza nyomán.

Az e-mailekből, emlékeztetőkből és más dokumentumból álló paksamétából kiderül, hogy a magyar kormány azzal indokolta a nemzetközi beruházási tender elmaradását, hogy Paks 1 orosz technológiája miatt a bővítést is csak orosz technológiával lehet megoldani. Ezt a hivatkozást Günther Oettinger volt energiaügyi európai bizottsági biztos - közvetítőn keresztül eljuttatott - tanácsára vezették elő.

Simlis magyarázat

A bizottság elfogadta az érvelést - azaz hogy a technológiai kizárólagosság miatt elhagyható a beruházók versenyeztetése -, ám ez az uniós jogba ütközik és Jávor a kezébe került információkból arra a következtetés jutott, hogy a bizottság tisztviselői is tisztában vannak jogsértésükkel.

Az ellentmondást azzal próbálják feloldani, hogy a magyar kormány vállalja: az alvállalkozói szerződések megkötésénél majd betartják azokat a tendereztetési szabályokat, amelyeket a Roszatom fővállalkozói megbízásánál elhagytak. Ez Jávor szerint olyan, mintha egy autóst elkaptak volna a rendőrök, miután áthajtott a piroson, de nem büntették volna meg azon a címen, hogy megígérte: a következő kereszteződésekben majd mindig a zöldön hajt át.

A Politico cikkében arra is céloz - folytatja a Népszava -, hogy Brüsszel engedékenységének két oka lehetett. Az egyik, hogy a beszállítók között nyugati cégek is zsíros üzletekhez juthatnak a paksi bővítésben, a másik, hogy tavaly ősszel a paksi üggyel kapcsolatos verdikt nyilvánosságra  hozatala idején zajlott a kvótanépszavazás kampánya. Brüsszel nem akart keménykedni a kormány által felhergelt magyar néppel szemben.

A nyitókép forrása: Pixabay.com