- Tavaly tavasszal a járvány első hullámában, voltak átmeneti készlethiányok a boltokban, a kereskedelmi láncokat, így a Spart képviselő Országos Kereskedelmi Szövetségtől kezdve, az élelmiszergyártókon át a minisztériumig többen jelezték, hogy van elég áru. Csak logisztikai okokból előfordulhatott, hogy az üzletekben ideiglenesen nem volt elég termék. A harmadik hullámban mit tapasztaltak? Mekkora volt a forgalombővülés?

- Az újabb szigorításokat március 8-tól rendelték el, az azt megelőző hétvégén volt egy kiugrás a forgalomban és azóta is az a szokásosnál erősebb. Ez érthető, mivel az online oktatás bevezetése miatt otthon maradtak a gyerekek, ezért több élelmiszerre van szükség az otthonokban. Mind a Spar, mind a többi kereskedelmi lánc már a tavalyi hullámra igyekezett felkészülni.

QP | Quality Placement

Ugyanakkor volt példa arra, hogy egy-egy üzletben hirtelen elfogyott valami, de tartós hiányról szó sem volt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a boltokban is emberek dolgoznak, a nagyobb forgalmú napokon minden munkatárs magas fordulatszámon pörgött. Előfordulhatott, hogy egyszerűen nem volt idő arra, hogy kitegyék a polcokra az árut. Tehát valódi termékhiány nem fordult elő. Egy szó, mint száz, a kereskedelmi láncok képesek ellátni a lakosságot, legyen szó szinte bármilyen termékről. Csak a Sparnak 1600 beszállítója van, folyamatosan egyeztetünk velük, ha esetleg valami jobban fogy, akkor rákapcsolunk. Ezért már a második hullámnak is úgy vágtunk neki, hogy az első hullámban kiugró forgalmú termékekből a szokásosnál jóval nagyobb készletet halmoztunk fel.

- Ha már a beszállítóknál tartunk, március közepén jelent meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése, miszerint a legnagyobb kiskereskedelmi láncok többségében csökkent a magyar termékek aránya a kínálatban. A Sparnál például a korábbi, 2014-es kutatásban mért közel 78 százalékhoz képest 69 százalékra csökkent a magyar termékek részesedése. Pedig pár éve még Orbán Viktor is megdicsérte a céget, hogy a piaci szereplők közül a legnagyobb magyartermék-aránnyal rendelkezik. Mi az oka a csökkenésnek?

- Ez egy régóta húzódó történet, több szempontból is érdemes megvizsgálni. Egyrészt fontos meghatározni, hogy mi számít magyarnak: amit csak itthon csomagolnak, de a termék alapanyaga részben vagy egészben külföldről érkezik? Vagy az a termék, amelynek az alapanyaga Magyarországról származik, de külföldön történik a feldolgozás és a csomagolás, majd hazánkban a forgalmazás? Ha ezeket a torzító tényezőket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2018. szeptember 5-én lezárt "A hazai beszállítók szerepe a kiskereskedelemben és a magyar termékek arányának növelési lehetősége" című kutatása alapján a Spar Magyarország kereskedelmi forgalmának 92,9 százaléka hazai beszállítóktól érkezik.

Lényeges, hogy nagyon pontos munkát végeztek az ellenőrök, azaz egy teljesen hiteles, nagyszabású felmérést készített a Nébih, de a kutatás a polcokon lévő termékek mennyiségét nézte. Vagyis azt, hogy milyen a kínálat, de az egyes termékekhez köthető forgalom értelemszerűen nem képezte a vizsgálat tárgyát. Az, hogy egy-egy termékcsoporton belül vannak magyar és importtermékek az a választék szélességét mutatja, a vásárlók igényeinek kiszolgálását célozza, ugyanakkor büszkén mondhatom, hogy rengeteg esetben konkrétan a magyar termékekből viszik a legtöbbet. Az is látható, hogy van egy vásárlói réteg, akik kifejezetten a magyar, azon belül is jellemzően a kistermelői vonalról érkező termékeket keresik és ezért hajlandóak magasabb árat is fizetni

- Joghurtfronton látványos volt a külföldi termékek aránya.

- A Nébih szakértői többek között a joghurtoknál és gyümölcsjoghurtoknál találtak jóval nagyobb arányban külföldieket a polcainkon. Ennek az az oka, hogy nagyon hiányzik a magyar piacról egy vagy több olyan beszállító, amely megfelelő minőségben és mennyiségben tud szállítani ilyen termékeket nekünk.

- Miért nem hoz létre egy ilyet a Spar saját magának? A cégnek például nagyon régóta van saját húsüzeme, ezzel biztosítja a saját ellátást.

- Ez nem ilyen egyszerű. Saját élelmiszer-termelő üzem létrehozása olyan szegmensben merült csak fel, ahol a Spar-csoportnak nemzetközi szinten is van tapasztalata. Ilyen például a húsfeldolgozó ipar, vagy a kényelmi termékek - friss szendvicsek és saláták - előállítása. Más területre nem tervezünk belépni.

A magyarországi sajtellátás is szintet lépett, amikor az egyik nagy magyar cég teljesen korszerű, hatékony debreceni üzeme elkészült. Egy ilyesmire lenne szükség joghurtfronton is. Örömtelinek tartjuk, hogy az állam is felismerte a problémát és a következő időszakban jelentős forrásokra számíthat a magyar élelmiszeripar. Ez pedig fontos beruházásokat, fejlesztéseket eredményezhet és így versenyképes magyar termékekkel bővülhet a piac. A Spar pedig támogatja ezt a folyamatot, szakmai partnerként.

- A héten jelennek meg a cégcsoport eredményei, a hivatalos beszámoló szerdán délelőtt lesz publikus. A konkrét számokat csak akkor látnak napvilágot, mégis, milyen éve volt a boltláncnak? A járvány miatt például az online szegmens pörgős évet zárhatott. És hol tart a hálózatbővítéssel a csoport?

- A pandémia eredményeként 2020 egy rendhagyó év volt. A netes vásárlásoknál jelentős élénkülés következett be, ezért fejlesztettük is a szolgáltatást, vásároltunk újabb teherautókat és bővítettük a létszámot. Ugyanakkor az online napi fogyasztási cikk értékesítés műfaja még nem érte el azt a népszerűséget itthon, mint ami például az Egyesült Királyságban tapasztalható, ahol a forgalom közel negyede már ezen a csatornán bonyolódik.

- Ez pontosan mit jelent? A kiskereskedelmi statisztikák szerint óriási a növekedés a netes forgalomban.

- Kétségtelenül jelentős a növekedés és az online szegmensnek a jövőben egyre nagyobb lesz a súlya, de azt is látjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a fizikai, azaz a hagyományos üzletekhez képest - amire mindjárt rátérek a terjeszkedés miatt -, marginális a netes értékesítés. Azt lehet mondani, hogy szükség van rá, mert van egy réteg, aki rendszeresen vásárol online boltból, de a magyar vásárlók túlnyomó része hagyományos üzletekbe jár. Ezért is folyamatosan fejlesztjük, bővítjük a hálózatot, azaz új boltokat nyitunk és korszerűsítjük a meglévőket.

- A plázastop ellenére...

- A szabályozási környezet kétségtelenül nem segíti a terjeszkedési céljaink elérését. Nagyon örülünk annak, hogy Kaposváron márciusban meg tudtuk nyitni egy új Interspar hipermarketet és tavaly is adtunk át új, jellemzően 400 négyzetméter alapterületű áruházakat. Tudni kell, hogy egy-egy üzletnyitás a szabályozások miatt - konkrétan a plázastoptörvény miatt - nagyon bonyolult, hosszadalmas művelet.

- Folytatja a Spar a terjeszkedést? Jelenleg a franchise-partnerekkel és benzinkutas boltokkal körülbelül 600 egysége van a cégnek, hány üzletnél tekintik lefedettnek Magyarországot?

- Szeretnénk folytatni és folytatjuk is az expanziót, ám az szabályozás miatt ez nem könnyű folyamat. Most a franchise-rendszerünk fejlesztésére koncentrálunk, ahol a magyar kiskereskedők bevonása az elsődleges cél. Igyekszünk nekik minden segítséget megadni, amikor új üzletet nyitnak a Spar logója alatt A partneri együttműködés cégünk és a kiskereskedők számára is kölcsönös előnyöket nyújt. Az együttműködés során a kereskedők teljes önállóságukat megtartják, üzleteik választéka azonban nő, élvezhetik a csoport több szolgáltatását, többek között a logisztika, a marketingtámogatás vagy épp az informatikai háttér területén.

- A kiskereskedelmi láncok terjeszkedését a plázastop fékezi, a múlt évben bevezetett kiskereskedelmi adó pedig súlyos kiadásokat jelent. A Spar számára ez havi 1 milliárd forint körüli tétel. Ezt miből fogják kigazdálkodni, áremeléssel?

- Lényeges, hogy a kiskereskedelmi cégek értik, hogy a járvány miatt elszabaduló állami kiadások pótlására szükség van. Ugyanakkor az is tény, hogy a kiskereskedelem átlagosan 3 százalékos haszonkulccsal rendelkezik, így könnyű belátni, hogy a legnagyobb láncokra érvényes 2,5 százalékos adó hosszú távon nem fenntartható.

- Ha marad a kiskereskedelmi adó, akkor sem lesz áremelés?

- Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, nem fér bele az áremelés. A magyar vásárlók jelentős része továbbra is nagyon árérzékeny, a járvány okozta válság miatt pedig nagyon sokan kerültek a korábbinál kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetbe. Hogy mást ne mondjak, a korábbi évekhez képest - amikor lendületben volt a kiskereskedelem - most sokkal többen keresik az akciós és alacsonyabb árkategóriájú termékeket. Ebben a helyzetben az áremelés nem járható út, szinte azonnal észlelhető lenne a piaci részesedés csökkenésén keresztül. Az árak esetében van még egy lényeges szempont: az euróárfolyam is nagyon komoly megterhelést jelent.

- De a termékek nagy része Magyarországról származik.

- Sok termék tényleg az, ahogy azt említettem, ugyanakkor hiába magyar mondjuk a tej vagy más termék, a csomagolás, a doboz, a kupak nem feltétlenül, ahogy a gyártóknál lévő gépsorok sem. Márpedig ezen a csatornán keresztül megjelenik a drágább euró.

- A kiadásoknál maradva, hol tart most a kiskereskedelmi láncok közötti béremelési verseny, az utóbbi években egymásra licitálva próbálták magasabb fizetésekkel betölteni az üres állásokat. A járvány miatt mintha javult volna a munkaerő-hiányos helyzet. Hogyan tovább?

- Sajnos a járványhatás egyik velejárója, hogy sokan állás nélkül maradtak, ezért a kiskereskedelmi láncok, így a Spar is pótolni tudta az addig fennálló létszámhiányát. A béremelés témakörével kapcsolatosan annyit emelnék ki, hogy a minőségi és lojális munkaerő megtartása jól felfogott érdekünk, ugyanis a vállalat igazi mozgatórugói a kollégáim. Ha valakikre büszke vagyok az elmúlt egy év járványtól okozta nehézségei közepette, azok ők, dolgozzanak bármely területen is a Sparon belül. Az ő áldozatos munkájuknak köszönhető, hogy minden körülmények között tudtuk garantálni az ellátásbiztonságot a vásárlóink számára.