A BudapestHUB munkacsoport (amely a hazai start-up világ szereplőiből és az NGM szakértőiből állt össze) azt a célt tűzte ki, hogy Budapest legyen az évtized végére a régió startup fővárosa - jelentette be még 2013 novemberében Cséfalvay Zoltán, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkori parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Mint mondta, az államnak ebben katalizátor szerepe van, feladata az, hogy elhárítsa az akadályokat.

Az akkori fő célok egyebek mellett az is szerepelt, hogy minél előbb létrejöjjön a start-up vállalkozások kritikus tömege, hogy fejlesszék az egyetemi kutatási eredményeket közvetlenül hasznosító, úgynevezett spin-off vállalkozásokat, ahogy az is, hogy könnyítsék a start-up vállalkozások és a start-up vállalkozásokba befektetők adóterheit.

A többek közt az NGM szakértőit is magába foglaló BudapestHUB munkacsoport végül megjelentett egy kiadványt is, a Runway Budapest 2.0.2.0 - A Startup Credo-t, melyben az alábbi javaslatokat teszik a startupok számára: az adózás szempontjából értelmezhető startup definíció (és/vagy az adójogi startup státusz) mielőbbi kialakítását; az adóterhek könnyítését (például megfontolandó - brit mintára - a korlátozott ideig és összegig tartó adómentesség); a startupok kutatás-fejlesztési ráfordításainak fokozottabb figyelembevételét az adózásnál, számukra magasabb arányú K+F kedvezmény bevezetését; a foglalkoztatás elősegítése érdekében célzott járulékkedvezmény bevezetését; korlátozott keretek között eszközbeszerzési adókedvezmény biztosítását; a szellemi apportból származó jövedelmek kedvező adóztatását, valamint a szabadalomhoz kapcsolódó bevételek után járó adókedvezményt; az opciós ügyletek egyszerűsítését, valamint a veszteségelhatárolás szabályainak kedvező módosítását.

A témával kapcsolatos első kérdésünket még 2013 decemberében tettük fel az NGM-nek, miután Cséfalvay a Napi.hu konferenciáján azt mondta, hogy várhatóan adózási könnyítést kapnak a jövőben a startupok. A szaktárca akkori válasza szerint "Cséfalvay hosszabb távú tervekről beszélt előadásában. Jelenleg vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a 2015-ös költségvetésben miként lehetne ezt a kérdést szabályozni, a részleteket - a tervek szerint - a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2014. évi őszi adócsomag benyújtásáig dolgozza ki."

A start-up vállalkozások részére nyújtandó adókedvezmény részletes szabályozása nem került kialakításra és a 2015. évi költségvetés nem tartalmaz ilyen adókönnyítést - ismerte el a Napi.hu-nak a Miniszterelnökség is, miután több hivatal és másfél hónapnyi levelezés után végül hozzájuk kerültek a kérdéseink. Válaszuk szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásaira jelenleg is lehet pályázni inkubátorházakkal együttműködve, valamint a GINOP keretében önálló pályázati felhívásként tervezik meghirdetni a vállalati ökoszisztéma építését. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a startupok adókedvezménye mikor léphet életbe, illetve még mindig reális célnak tartják-e azt, hogy Budapest 2020-ra startup főváros legyen, többszöri megkeresésünkre sem válaszolt egyik hivatal sem, csak a fentieket. Más, a Miniszterelnökségről származó forrásunk szerint a terv nem került le a napirendről, de "kifejezetten ezzel most nem foglalkoznak".

Senki sem mondta, hogy könnyű lesz

Azt, hogy ez nem könnyű feladat a BudapestHUB munkacsoport is elismerte az összefoglaló anyagában. Mint írták legalább egy-másfél évtizedes lemaradásban vagyunk a világ nagy, dinamikus startup és innovációs központjaitól, így értelemszerűen Magyarország és Budapest még nincs ott a világ startup központjainak térképén.

Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy elérhető célnak tartják, hogy a magyar főváros egy évtizeden belül Kelet-Közép-Európa startup központjává váljon, mivel "a globális gazdaságban a hátrányok és az előnyök, a vezető és a sereghajtó pozíciók rendkívül gyorsan változnak, ráadásul az adottságaink - kezdve a műszaki oktatástól Budapest változatos kulturális kínálatáig - is megvannak. És megfogalmazható ez a vízió, mert - Tel Aviv-tól Sidney-n át Santiago de Chile-ig - példák sokasága mutatja: okos és következetes szakpolitikával, a vállalkozói szektorral partnerségben, egy-egy nagyváros akár egyetlen évtizeden belül is az innovációs verseny élbolyába kerülhet" - fogalmaznak a szerzők.

Nem volt ennyire optimista a Napi.hu-nak adott interjújában Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület nemrég kinevezett új vezetője. Szerinte a főváros már számos minden volt: a régió pénzügyi központja, a logisztika fellegvára, aztán egyikből sem lett semmi, így addig egyszerűen nem lehet erről beszélni, amíg a gazdasági feltételek nem adottak. Márpedig, ameddig a kormányzat egyedi szabályokat hoz és állandó bizonytalanságban tart bizonyos szektorokat, addig nem lesz meg az ehhez szükséges vállalkozói kedv - hívta fel a figyelmet Zsembery.

A szakember szerint sokat segíthetne, ha a magánszemélyek által alapított kezdő vállalkozásoknak évente csak egy adóbevallást kellene beadniuk és egy-két évig egyáltalán nem fizetnének adót. Ennek ugyanis adózási szempontból az összgazdasági hatása marginális lenne, miközben a vállalkozói kedvet jelentős mértékben segíthetné. Ha a vállalkozó nem érzi itt jól magát, akkor el fog menni oda, ahol igen. Attól pedig önmagában nem fogja magát jól érezni, hogy felépítek egy nagy épületet és azt mondom rá, hogy ez egy inkubátorház - hangoztatta Zsembery.