Májusban a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda első fokon pert nyert a bankkal szemben egy autó finanszírozási deviza alapú kölcsön, a köznyelvben devizahitelként ismert ügyben. A Kúria elé most egy olyan jogerős ítélet került, amelyben a bíróság kimondta, hogy a devizahitel szerződés semmis. A semmisséget a szerződésből kimaradt árfolyamrés okozta - közölte az ügyvédi iroda. A szerződés semmissége a bank által alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés alkalmazására vezethető vissza. Pontosabban arra, hogy azt a bank a szerződésben nem tüntette fel, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli.

A hitelintézetekre vonatkozó, a szerződés megkötésekor alkalmazandó törvényi előírás úgy rendelkezett, hogy a kölcsönszerződés, ha az nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét, akkor semmis.

Kapcsolódó

Költség-e az árfolyamrés? Miután a törvényi előírás alapján elég egyértelműnek tűnik, így nem sok helyen lehet azt vitatni - írta közleményében a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda. A bankok azonban harcolnak a végsőkig, hiszen egyrészt számukra elég nagy a tét, másrészt rendelkeznek a peres eljárásokhoz szükséges anyagi erőforrásokkal is.

Az a pont tehát, ahol megpróbálják magyarázni, hogy az árfolyamrés szerződésben történő rögzítésének hiánya miatt miért érvényes mégis a devizahitel szerződés, az árfolyamrés költség jellege. Vagyis azzal érvelnek, hogy az árfolyamrés valójában nem is költség, így nem is kellett azt feltüntetni a szerződésekben - tájékoztatott Kocsis Ildikó.

Miért írt levelet a PSZÁF és a legfőbb ügyész a Kúriának?

A Kúria elé került ügyben, amelyben szintén az árfolyamrés játssza a főszerepet, az eljáró tanács nem csupán a PSZÁF, de a legfőbb ügyész véleményét is kikérte. Bár a legfőbb ügyész is azt fejtette ki véleményében, hogy miért nem költség az árfolyamrés, mely egyértelműen nem az adósok, a hitelfelvevők érdekeit erősíti. Mégis a PSZÁF levél az, mely egy csapásra felkavarta a kedélyeket. Igaz, hogy nem alaptalanul, hiszen levelében jól kiolvashatóan a banki oldal felé húzott.

Ugyanakkor a PSZÁF által saját honlapján közzétett alapvető küldetései között a következőket olvashatjuk:

  • "a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése,
  • a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése"

Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy a legfőbb ügyész véleménykérésének törvényi oka a következő:

A legfőbb ügyész "a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt."

Kinek van igaza az árfolyamrés kérdésében?

Ezt kell eldöntenie a Kúriának. Jogi szakmai véleményem alapján azonban az árfolyamrés olyan a fogyasztó oldalán felmerülő, a kölcsönnel összefüggő költség, melynek szerződésbeli hiánya a semmisséget vonja maga után - véli Kocsis Ildikó.