Évi 50-55 milliárd forintnyi új szerzésre képes a magyar életbiztosítási piac, amivel az új szerzés volumene már a válság előtti szinten áll - mondta Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója a társaság elemzői workshopján. A szakember ugyanakkor azt is elismerte, hogy ez a teljesítmény is csak arra elegendő, hogy a rendszeres díjbevétel lényegében stagnáljon. A vezérigazgató szerint a tavalyi 20 százalékról idén 22 százalékra nőtt az új szerzésekből szerzett piaci részesedése a társaságnak.

Új szerzések 80 százaléka befektetési életbiztosítás, ez az arány 2008-ban még csak 60 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a befektetési életbiztosítások választottsága a válság éveiben nemhogy csökkent, hanem erősödött - hívta fel a figyelmet Gaál Csaba. A CIG Pannónia által értékesített biztosítások több, mint 90 százaléka unit-linked biztosítás.
A törlések több, mint fele az első évben folyik be. A CIG aránya ebben a tekintetben 10 százalék alatti, így lehet arra számítani, hogy a biztosító továbbra is stabilan tud majd működni.

Kapcsolódó

A szerzési költségek tekintetében nem áll rendelkezésre Mabisz-statisztika, így csak a PSZÁF 112 százalékos adatával lehet összevetni a CIG 130 százalékos adatsorát. Mindez azért sántíthat, mert a Mabisz piaci adatok szerint a piac tavaly év végén 128 százalékon állt.

Működési költségeket nézve a CIG az előző évi 10 százalékos értéke az első negyedévben 14 százalékra ugrott (elsősorban a bónuszfizetések miatt). Emellett fontos tudni, hogy a piacon, így a CIG-nél is a bevételek 60 százaléka az év második felében realizódnak, s ez jelentősen igaz a rendszeres díjas, ám éves díjfizetésű életbiztosításokkal operáló CIG-re is. Gaál Csaba szerint a cél, hogy a 9 százalék körüli piaci szintnél alacsonyabb legyen év végére a működési költséghányad.

Az életbiztosítások adókedvezményével kapcsolatban a CIG Pannónia azt szeretné elérni, hogy ne legyenek kiskapuk: a nyugdíjasok ne nyithassanak NYESZ-számlát a kamatadó-mentesség érdekében például. A valóban nyugdíjcélú támogatásnak a küszöbön, a nyugdíjassá váláskor kell "megérkeznie" - addig nem kell ennek a pénznek valóban rendelkezésre állnia - ez tehát költségvetési szempontból is kedvező lenne - vélekedett Gaál Csaba. A szakember egyetért a nyugdíj-kerekasztal azon véleményével, amely szerint ne termékeket, hanem életcélokat támogasson az állam.