Sem az üzletek száma, sem a reálkeresetek alakulása nem jelent teljesen biztos fogódzót a magyarországi kiskereskedelemben elköltött pénzek szempontjából. A Watson Analytics-szel több statisztikai összefüggést vizsgáltunk meg azzal kapcsolatban, hogy mire, mennyit költenek a magyar vásárlók.

A magasabb fizetés önmagában nem elég

A számos, statisztikailag nehezen értelmezhető (gazdaság)politikai és társadalmi változás ellenére az idősoros adatelemzés alapján az emelkedő reálbér, vagyis az, hogy átlagosan mennyi pénzt visznek haza a munkavállalók, nem feltétlenül vezet magasabb kiskereskedelmi forgalomhoz. A fogyasztók számos más tényezőt kénytelenek figyelembe venni, legyen az a devizahitelek és az árfolyamok okozta helyzet vagy a gazdasági válság hatásainak kezelése. A reálbérek valamelyest emelkedtek a 2006 utáni években, a kiskereskedelmi forgalom azonban a 2010-es évek elejéig némileg visszaesett.

A statisztikai elemzés alapján az 1960-as évektől napjainkig jelentősen átalakult az alapvető élelmiszerek fogyasztása Magyarországon. Ötödével kevesebb húst és hústerméket, harmadával kevesebb tejterméket és tojást, illetve majdnem feleannyi zsírt, lisztet, rizst vagy burgonyát fogyasztottunk 2014-ben, mint 1960-ban. Cukorból közel ugyanannyit juttatunk a szervezetünkbe, és a napi bevitt energiamennyiség sem változott jelentősen több mint fél évszázad alatt.

A kiskereskedelem persze jelentősen változott napjainkra, a legutóbbi közel egy évtized fordulatait a Watson Analytics, a KSH 2005-2006 és 2014 közötti kiskereskedelmi adatait tartalmazó elemzése alapján vettük szemügyre.

Kevesebb az új hiper és pláza, de több a vásárló

Tavaly több mint tizedével kevesebb üzletben harmadával többet költöttek a magyarországi vásárlók, mint 2005-ben. Magyarországon tavaly így is 136 ezer feletti kiskereskedelmi üzlet működött, de ez több mint 21 ezerrel kevesebb a kilenc évvel korábbinál. Az elemzés szerint nem a kiskereskedelmi forgalom esése járult hozzá a boltok számának csökkenéséhez, hiszen 2005-2014. között előbbi harmadával emelkedett - a piac egészét tehát némi koncentráció jellemzi.

A Magyarországon az elmúlt két évtizedben a kiskereskedelem meghatározó szereplőivé vált bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulását egyértelműen meghatározza, hogy 2012-től a szabályozás jelentősen korlátozta a nagyobb üzletek építését. Tavaly év végén összesen 170 hipermarket és 121 bevásárlóközpont működött az országban: 9 év alatt a hiperek száma 79-cel nőtt, de 2010 óta lényegében nem bővült ez a kör (azóta összesen 4 új egység lépett a rendszerbe a KSH adatai szerint). Hasonló a helyzet a bevásárlóközpontoknál is, ilyen típusú üzletből 2011. és 2014. között összesen 4-et adtak át.

A bevásárlóközpontok területi elhelyezkedése alapján ugyanakkor az elmúlt évek ismét a főváros-centrikusságot jelzik: 2005-ben minden második pláza Budapesten működött, majd ez a részarány folyamatosan csökkent 2009-ig, egészen 31 százalékra. Az elmúlt fél évtizedben azonban - ha csak kisebb mértékben is, de -ismét a főváros felé billen a plázamérleg, hiszen 2014 végére 34 százalékra nőtt az itteni részarány az ország bevásárlóközpontjai között. A területi vizsgálódást Közép-Magyarországgal kiegészítve még nyilvánvalóbb, hogy ez a terület a legjövedelmezőbb a központok üzemeltetői szerint, hiszen míg 2005-ben az összes ilyen létesítmény 58 százaléka itt működött, tavaly is 41 százalék volt a régió súlya.

Egyre drágább a dohányzás: 100 forintból 6-ot erre költünk

Az átalakuló fogyasztási szerkezet legnagyobb vesztese egyértelműen az új- és használtgépjármű-kiskereskedelem, az autóalkatrészek, motorkerékpárok, telefonok, könyvek, újságok, papíráruk, építőanyagok, tapéták, szaniterek, tartós elektromos háztartási gépek vagy éppen a bútorok területe - ezekből még tavaly is (akár jóval) kisebb értékben vásároltak a magyarországi fogyasztók, mint 2005-ben.

Ezzel párhuzamosan azonban a dohányáruk kiskereskedelmi forgalma összességében több mint háromszoros értékre emelkedett 2006 és 2014 között (171,4 milliárd forintról 527 milliárd közelébe). A forgalom drasztikus növekedése természetesen nem jelenti feltétlenül a legális dohánypiac mennyiségben mért bővülését, hiszen a dohánytermékeket érintő jövedéki adó is nőtt az évek folyamán. A NAV jövedéki statisztikái szerint a cigaretta (darabban számolt) forgalma 2005 és 2014 között közel a felére zuhant a legális kereskedelemben. A fogyasztási dohány, vagyis legnagyobb súllyal az olcsóbb, cigarettasodrásra használt vágott dohány (kilogrammban mért) forgalma azonban ezzel párhuzamosan közel a két és félszeresére nőtt. Jelentősen emelkedett a dohányáruk részaránya a teljes kiskerforgalomban e termékkör súlya a 2006-os 2,5 százalékról 6 százalékra emelkedett, azaz minden 100, a kiskereskedelemben elköltött forintból 6-ot cigarettára költöttünk tavaly.

A fogyasztási szerkezet átalakulását jelzi, hogy a cigaretta után a legnagyobb mértékben az élelmiszerek súlya változott a teljes kiskerforgalmon belül (a gépjárműveket, illetve alkatrészeiket nem számolva). Arányait tekintve mintegy 5 százalékponttal többet költöttek e termékkörre tavaly a magyar fogyasztók, mint 2006-ban. A legtöbb árucsoport esetében ugyanakkor nem vagy alig változott a részarány nyolc év alatt, a bútorok, a vas- és szaniteráruk, építőanyagok, valamint a könyvek, újságok és papíráruk súlya csökkent egy százalékpontnál valamivel nagyobb mértékben, illetve 2,5 százalékponttal az egyéb iparcikkek kategóriáé.

Szépen fogynak a használt cikkek, pörögnek a hirdetési portálok

Tavaly 2306 ezer milliárd forintot költöttünk élelmiszerre, mintegy 60 százalékkal többet a 2006-os szintnél. Üzemanyagra, sport-hobbi és játékszerekre, tisztítószerekre, fotó-optikai eszközökre, elektromos háztartási kisgépekre, lakástextíliára, lábbelire, kozmetikára és testápolásra, gyógyszerre, élelmiszerre is jelentősen többet költöttünk tavaly. A fogyasztás elhalasztása jól láthatóan jelentik meg olyan területeken, mint a bútorkereskedelem (mínusz 30 százalék), a tartós elektromos háztartási gépek (mínusz 34 százalék), a híradástechnikai készülékek (mínusz 36 százalék).

Jól szerepelt viszont a használtcikk-kereskedelem, ennek forgalma ugyanis - értékét tekintve - több mint két és félszeresére emelkedett a vizsgált időszakban: 10,1 milliárd forintról 30 milliárd közelébe. A használtszektor teljes kiskereskedelmen belüli részaránya továbbra sem jelentős, a bővülés azonban egyértelmű. A jelentős növekedésben vélhetően szerepe van az online kereskedelmi platformoknak is, hiszen a használtcikk-szaküzletek száma kevesebb mint ötödével lett több, miközben az ilyen cikkek forgalma több mint 2,5-szeresére nőtt 2006 és 2014 között.

Hasít az online kereskedelem

Az online más területeken is egyre nagyobb részt hasít ki magának a kiskereskedelemből: közel 15-szörösére nőtt az online kiskereskedelem nettó árbevétele ebben az időszakban. Az eNet adatai szerint ugyanakkor a tavalyi, 273 milliárd forintos összeg ezen a soron továbbra is csupán 4 százalék körüli részarányt jelent, vagyis még hatalmas növekedési potenciál valószínűsíthető a digitális vásárlásokban.

A százalékos arányban legnagyobb mértékben növekvő forgalmat realizáló termékkörök, illetve az ezeket értékesítő üzletek számának alakulását összevetve az látható, hogy az online kereskedelemben leginkább érintett cikkeket árusító boltok száma erőteljesen csökkent: az elektromos háztartási készülékeket kínálóké 17, az audio- és videoberendezéseké 60, az online platformokra terelődő zene- és videofelvételeké pedig közel 80 százalékkal (itt persze nemcsak a kereskedelem, hanem az illegális letöltések hatása is tetten érhető). Számítógépet és szoftvert 9 százalékkal kevesebb, telekommunikációs terméket azonban közel kétszer annyi üzletben kínáltak tavaly, mint 2005-ben, de a számok alapján sportszert, játékot, illetve órát és ékszert még inkább offline üzletekben vásárolunk, legalábbis a kereskedők szerint megéri még ilyen üzleteket nyitni a statisztika szerint növekvő egységszámok alapján.

Az elemzést és a kimutatásokat az IBM Watson Analytics elemző megoldásával készítettük.