Az adózók 40 százaléka érezte fontosnak valamelyik egyházat támogatni, ez ugyan nem jelent aktív vallásgyakorlást, ám kétségtelen, hogy az adott egyházzal valamiféle közösségvállalást igen. A katolikusok 61 százalékos aránya nem meglepő – a második világháború előtt arányuk 70 százalék körül járt –, annál inkább a kisebb egyházak, felekezetek összesen több mint 11 százalékos aránya. A számokból kitűnik, hogy az egyes egyházakat preferáló felajánló adózók mennyire tehetősek – vagy legalábbis mekkora összevonás alá eső szja-t fizetnek. További részletek a Napi Gazdaság pénteki lapszámában