Már 2020-ban is bajba került a turizmus a koronavírus-járvány, az országok bezárkózása és a korlátozások miatt, nem is meglepő, hogy Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyek 58 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak 2019-hez képest. A belföldi vendégek 39, a külföldiek 77 százalékkal kevesebb (9,6 millió, illetve 3,7 millió) vendégéjszakát töltöttek a szállásadóknál. Az érintett cégek összes bruttó árbevétele folyó áron 59 százalékkal csökkent, és 228 milliárd forintot tett ki 2020-ban a KSH adatai szerint.

A válság nemcsak Magyarországon járt hasonló következményekkel, így az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága (TRAN) megkezdte egy javaslatcsomag kidolgozását, hogy hatásos segítséget kaphassanak a turisztikai szereplők. A 47 igen és 2 nem szavazattal elfogadott dokumentum sürgeti az uniós országokat, hogy az idegenforgalmi és utazási szektort vonják be a helyreállítási terveikbe, és fontolják meg a szektor szolgáltatásainak áfaterheinek ideiglenes csökkentését. Utóbbi azért nehézkes, mert az adóztatás tagállami jogkörbe tartozik.

A Napi.hu és Pulzus Kutató a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése ezért azt vizsgálta, hogy a társadalom mennyire támogatja, hogy az érintett szereplők megkapják ezt az adókedvezményt, amelynek valódi haszna - mivel az áfa forgalomra rakodó teher - csak a nyitás után lehet. A kutatás alapján pedig a magyarok elsöprő többsége, 85 százalék valamilyen formában egyetért ezzel a lépéssel. Közülük 52 százalék ugyan az áfacsökkentést csak a járvány idejére tartja szükségesnek, de 35 százalék az után is fenntartaná, hogy talpraállhasson a szektor. Mindössze 11 százalék nem tartja ezt hatásos segítségnek, míg 2 százalék semmilyen lépést nem tenne.

A nemek tekintetében egyetlen álláspont mögött sincs szignifikáns többség: a férfiak és a nők nagyjából azonos arányban támogatják a javaslatot. Enyhe női többség (51 kontra 53 százalék) van azon verzió esetében, amelyik az adócsökkentést csak a pandémiás időszakra vezetné be, míg a férfiak esetében 13 százalékos azok aránya, akik szerint ez nem hatásos intézkedés.

A korosztályok szempontjából már kirajzolódik egy nagyobb különbség: a 40-59 éveseknél csak 46 százalék adna áfacsökkentést a járvány idejére, miközben messze ebben a csoportban vannak a legtöbben (17 százalék), akik nem tartják ezt hathatós segítségnek. A fiatalok és a nyugdíjhoz közeli, vagy már a munkától visszavonult generációk egyaránt 55 százalékos többsége adná meg ezt legfeljebb a járvány idejére. Érdekesség, hogy nem szignifikáns, de a teljes társadalomhoz képest 1 százalékkal többen vannak az idősek között, akik semmilyen mankót nem adnának a turizmusnak.

Iskolai végzettség alapján vizsgálva a válaszadókat csak a felsőfokú végzettséggel bírók térnek el a teljes lakosság álláspontjától jelentősebb mértékben: köztük 57 százalék tartja ezt valódi segítségnek a járvány idején, csak 31 százalékuk hagyná meg az áfakedvezményt a pandémia után is.

A megosztottság viszont hatalmas, ha a lakóhely szerint nézzük a társadalmi álláspontot: míg a fővárosiak 32, addig a városiak 60, a falusiak 61 százaléka adná meg az adócsökkentést ideiglenesen a járvány idejére. A megyeszékhelyeken élők 42 százaléka is ezt a rövidebb kedvezményes időszakot támogatja. De a budapestiek 51, a megyei jogú városokban élők 41 százaléka a járvány utáni időszakra is engedné ezt. Annyiban nem meglepő a fővárosiaknál a kiugró érték a hosszabb időszak mellett: a legsúlyosabban a budapesti turizmust sújtotta a válság.