A kereskedelmi bankok többségét érzékelhetően megnyugtatta az ECB-kamatemelés kommentárja. A vállalati üzletágakban a hiteleket az irányadó pénzpiaci kamatokhoz kötik. Az OTP Banknál - tudtuk meg - az éven belüli kölcsönöknél az egy hónapos, éven túl pedig jellemzően a három hónapos Euribor, illetve Libor az irányadó. Ahogy az európai inflációs kilátások a tavalyi negyedik negyedévtől kezdve egyre borúsabb képet mutatnak, úgy kezdte a piac az először az év elején még biztosra vett kamatcsökkentéseket kiárazni, majd a valószínűsíthetően egyre nagyobb monetáris szigort a pénzpiaci kamatlábakon keresztül kifejezésre juttatni - fejtették ki a Commerzbanknál. Mint hozzátették: a meglepetést és a piaci hozamok gyors átárazódását az okozta volna, ha az ECB mégsem emel kamatot csütörtökön, vagy ha a vártnál jelentősebb mértékben, 50 bázisponttal szigorít. A cégeknek tehát a mostani emelés már nem jelent plusz kamatterhet a jövőben.

A lakosságnál a kölcsönöknél nincs semmilyen irányadó mutató, az euróhiteleknél viszont a terhek növelését meglehetősen óvatosan kezelik a bankok. A jegybank kamatemelését követően - mondták el lapunk érdeklődésére a CIB-nél - természetesen megvizsgálják a termékek árazását, és amennyiben szükséges, elképzelhető kisebb, nem jelentős mértékű változás. Az OTP-nél hangsúlyozták, hogy a lakossági üzletágban a kölcsönök kamatainak meghatározásakor a pénzpiaci környezet változása mellett egyéb tényezőket is mérlegelnek. Az ügyfelek által fizetendő hiteldíj megállapításának egyik fontos eleme természetesen a forrásköltség, de mindig megfontolás kérdése, hogy ebből mennyit és mennyi idő elteltével hárítanak át a bankok az ügyfelekre - rögzítették a Raiffeisennél. A Budapest Banknál azt emelték ki, hogy az elsősorban forintbevétellel rendelkező hiteladósok (tehát nem fedezett formában igényelt finanszírozások) esetében a devizaárfolyam-mozgások még rövid távon is lényegesen nagyobb hatással vannak a törlesztőrészletek forintértékére, mint például az éves szinten 0,5-1 százalékponttal emelkedő kamatok. Azt mindenütt rögzítették, hogy a jelenlegi erős forint nagyon kedvező a devizában eladósodottak számára.

Az euróhiteleknél mára sokkal jellemzőbbé vált svájcifrank-alapú kölcsönök kamatterhének várható alakulásával kapcsolatban viszont szinte minden banknál mást gondolnak. A K&H-nál úgy látják, hogy agresszív svájci kamatemelés várható, ami egy év alatt 125 bázispontot érhet el, és ez 20-50 százalékos kamatköltség-növekedést jelenthet a svájci frankban eladósodottaknak. A Commerzbanknál viszont jelenleg változatlan irányadó kamatot prognosztizálnak az év hátralevő részében. A Takarékbank üzletág-igazgatója, Morvay Zsolt szerint azonban az esetleges kamatemelések után is jelentős marad a forint kamathátránya. (Amint arról tegnap beszámoltunk, a várt gyorsulással szemben stagnáló svájci inflációs adatra mindenesetre csütörtökön gyengüléssel reagált a frank árfolyama.)