Az Alkotmánybíróság azzal utasította el egyhangúlag az ellenzéki képviselők panaszát, hogy az egészséghez való jog nem tartozik az emberi méltósághoz való jog védelmi körébe, az állam szabadon alakíthatja az egészségbiztosítási rendszert, a rászorulók pedig most is mentesülhetnek a fizetés alól - derült ki a testület ítéletéből. A panasszal több mint egy éve fordultak az Ab-hez.

Az ügy alapja, hogy a kormány kezdeményezésére a parlament 2019 végén úgy döntött, hogy 2020 őszétől aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért, és gyógyszerét nem támogatja a társadalombiztosítás. Az eredeti javaslat még három hónapra vonatkozott, de később hat hónapnyi hiányra módosították a kötelező befizetést. 

Kapcsolódó

Ilyen helyzetbe kerülhet például az a fiatal, akit nem vettek fel az egyetemre és még nem dolgozik, aki háztartásbeli vagy aki úgy dolgozik, hogy nem jelentette be a munkaadója - írja a hvg.hu az életről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal annyi könnyítést eszközölt, hogy „ha valaki nem tudja befizetni a havi 8000 forintot, az egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság alapján is jogosult lehet”, valamint engedélyezték a részletfizetést és a fizetési halasztást is.

Az ellenzék szerint sokaknak jelentett ez indokolatlanul nagy nehézséget, ezért arra hivatkozva, hogy a változtatásnak nem volt jogszerű indoka, hogy kiszűrjék a járulékot nemfizetőket, ezért vitték az AB elé az ügyet. 

"Senki nem kötelezhető a méltó emberi élethez szükséges és alkotmányosan védett megélhetési minimumot veszélyeztető, a képességeit és lehetőségeit meghaladó térítési díj megfizetésére. A támadott rendelkezések nincsenek tekintettel az eltérő vagyoni helyzetre, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik" - idézi érvelésüket a portál-

Az Alkotmánybíróság szerint az állam nem avatkozhat ugyan be indokolatlanul és jogalap nélkül az élethez, méltósághoz való jog védelmi körébe, de az egészséghez való jog „nem tartozik ebbe a körbe”, az állam által nyújtott meghatározott egészségügyi ellátásra vonatkozó törvényi szabályozások jogszerűek. A fenntartható egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer kialakításában „a jogalkotónak akkora mozgástere van, hogy abból általában semmilyen igény nem vezethető le konkrét egészségügyi szolgáltatásokra”.

Az Alkotmánybíróság azt érvet is lesöpörte, hogy a korábbi járulékfizetés révén „az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna”. Nem is tartják szegényellenesnek, vagyoni alapon diszkriminatívnak a jogszabályt, mert az nem tesz különbséget a pénzügyi helyzet alapján az emberek között, mindenkire egyformán érvényes.