A Magyar Villamos Művek (MVM) fő tulajdonosa, az MNV által kezdeményezett rendkívüli közgyűlésen az elmúlt két év "különös történéseinek" tapasztalataira építve döntöttek az Villamos Művek alapszabályának módosításáról.

A cégjegyzési jogok tekintetében bevezetett változások szerint a továbbiakban közgyűlési jóváhagyás kell az offshore cégekkel folytatott ügyletekhez. Míg a korábbiakban az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató egyedül is jegyezhették a céget, a hétfő módosítást követően az egész cégcsoportban megszűnt az egyedüli jegyzés lehetősége, a szerződéseket legalább két jegyzésre feljogosult igazgatósági tagnak kell aláírnia.

A közgyűlésen a vásárosnaményi erőmű-beruházási tervéről is tárgyaltak. A menedzsment tájékoztatása szerint a beruházás eddigi finanszírozását teljes egészében az 51 százalékban tulajdonos MVM finanszírozta, a System Consulting és két másik kisebb tulajdonos nem járult hozzá a finanszírozáshoz. Az MVM közgyűlésén ennek fényében a szindikátusi szerződés felbontását kezdeményezték, és a beruházás felfüggesztéséről határoztak a vitás kérdések rendezéséig. A menedzsment szerint azonban pénzügyileg és gazdaságilag továbbra is indokolt lenne a beruházás befejezése.

A Vértesi Erőmű (Vért) helyzetével kapcsolatban a közgyűlésen elhangzott: a Vértnek egy 2009-es kormányhatározat szerint megítélt 12 milliárd forint tulajdonosi hitel, valamint az azt követő több száz fős leépítés és 15 km bányaszakasz bezárása után újra működőképessé vált az erőmű.

A Vért helyzete ennek ellenére sem nevezhető rózsásnak, hiszen a 2008-as ellehetetlenült áramvállalási szerződéseket (amelyek akkori sajtójelentések szerint mintegy 8 milliárdos veszteséget okozhatnak a Vértnek) követő perek egyike a napokban lezárult. A bíróság 1,8 milliárd forintos kártérítést ítélt meg CEZ-nek a Vért kárára, amely akár a Vértesi Erőmű csődjét is jelenthette volna.

A kormány pénteki döntése szerint azonban a szénipar szerkezetátalakításának támogatása céljára a költségvetés különleges tartalékaiból átcsoportosított 1,9 milliárd forint biztosítja a Vért további működését - az újabb perekig -, így a közgyűlésnek nem kellett döntenie a Vért csőd bejelentéséről.