Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az Alteo Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban tízből nyolcan egyetértenek: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

Az országos, reprezentatív felmérés arra kereste a választ, hogí mi a lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismeretei és magatartása. ( A kutatást 2021. januárban, ezer fős mintán végezték, a 20-65 éves, magyar, internetező lakosság körében úgy, hogy az nemre, korra, iskolai végzettségre és település típusra is reprezentálja az alapsokaságot.) A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák.

A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata. Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebben főleg a budapestiek és az egyetemi végzettségűek érintettek, ők azok ugyanis, akik leginkább tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel.

A kutatás alapján a legismertebb, a lakosságot leginkább érintő környezeti problémák közé tartozik a levegőszennyezés (83 százalék), a túlzott erdőirtás (81 százalék), az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75 százalék), a klímaváltozás (73 százalék) és a globális felmelegedés (71 százalék). De az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak. A 20-29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és magas szén-dioxid kibocsátás. A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amellyel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.

A környezeti problémák ismertsége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók - írta közleményében az Alteo. Erre külön rangsort állíttattak fel, mely szerint a legtöbben a túlzott erdőirtástól és a zöldnövényzet telepítésének hiányától tartanak. Ezt követte a globális felmelegedés és a levegőszennyezés, majd pedig a klímaváltozás problémaköre. "Sokan kiemelték a veszélyes hulladéknak számító használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, melyek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívást jelent az emberiség számára” – tette hozzá Szabó Beatrix, az Alteo Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Utóbbi inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást. A válaszadók kilenctizede határozottan azt állította, hogy maga is tesz a problémák ellen. Mintegy minden második közülük ráadásul úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.

A top három dolog, amit a magyarok megtesznek a zöldebb jövőért, az a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet. Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők.