A múlt hónapban – elsősorban a gyenge forint miatt – átlagosan már 3-5 százalékkal növekedtek az árak az autópiacon, ennek következtében pedig ötödével estek az eladások. Mivel számos, az első félévben megrendelt jármű leszállítás alatt van, a második félévben a valósnál mérsékeltebb lesz a visszaesés, vagyis a második hat hónap adatait óvatosan kell kezelni, a piacban ugyanis nincs akkora potenciál, mint amit a számok mutatni fognak – hívta fel a figyelmet a szakember. A kormányzati megszorító csomag miatt az emberek óvatosak a jövőbeni kiadásaikat illetően, főleg a legárérzékenyebb réteg halasztja el a nagyobb beszerzéseket. Utóbbi kör jelentős forgalmat generált eddig, részben a piaci verseny által kikényszerített konstrukciókat, a nagyon hosszú – akár 120 hónapos – futamidejű, „nullaszázalékos” hitelek felhasználásával. Ezek a konstrukciók piacromboló hatásúak, nem beszélve arról, hogy a hitelfelvevő többet fizet ki, mint amennyit az autó valójában ér, s még fizeti a törlesztést, pedig az autó adott esetben már a roncstelepen pihen – mondta Gablini Gábor, s hozzátette: a jövőben a magyar kereskedők az eddiginél kisebb támogatást kaphatnak a gyártóktól, mivel a korábbi kiegyensúlyozott fejlődés után roppant volatilissé vált a nyugat-európai autópiac. Ezért az érintett cégek nem a magyar, hanem az annál fontosabb piacokra fognak koncentrálni. Emiatt – a forintárfolyam aktuális állásától függetlenül – a magyarországi autóárak felfelé kúszhatnak. „Nincs varázseszköz a kezünkben, amellyel fel lehetne lendíteni a forgalmat, bár nyilván lesznek kreatív gondolkodású kereskedők, akik a várható visszaesést valamilyen okossággal igyekeznek kompenzálni, például még extrémebb finanszírozási ajánlatokkal” – tért vissza a már említett konstrukciók problémájára a szakember, e hitelek terjedésének gátat kellene vetni. Európában több helyen tilos ilyen finanszírozási metódusokat kínálni, Ausztriában például előírják, hogy a vásárló az autó értékének legalább 20 százalékát fizesse ki saját erőként. Gablini szerint az említett okok miatt az idén 180–190 ezer darabos eladással lehet számolni, jövőre azonban már csak 160 ezer autó találhat gazdára. Még messze vagyunk attól, hogy a magyar piac elérje az egészséges fázist, Gablini szerint ez nagyjából 300 ezer eladott új autót jelentene évente. Egyre szaporodnak a német és szlovák rendszámú autók. Ezzel semmi baj nem is lenne, ha külföldi turistáké lennének, de sok ilyen járműben magyarok ülnek a volánnál - hívta fel a magas regisztrációs adó miatti kedvezőtlen hatásra a figyelmet Gablini Gábor, igaz, hozzátette: elsősorban nagy értékű autó vásárlói választják ezt az utat a beszerzéshez.Óvatos áremelésekAz előzetes adatok szerint ez év első hét hónapjában az összesen mintegy 109,3 ezer új személyautó-eladás 2,6 százalékos csökkenést mutat a tavalyi ugyanilyen időszakhoz képest – tudta meg az újság meg Győző Gábortól, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnökétől. A helyzetet jelentősen rontja, hogy a forint árfolyamgyengülése miatt a kereskedők nyilvánvalóan áremelésre kényszerülnek. Egyelőre bizonytalan a magyar fizetőeszköz ereje, annak ellenére is, hogy az elmúlt héten már 270 forint körüli euróárfolyammal lehetett számolni, ami csaknem tízzel kevesebb a nyár eleji időszak átlagához képest. A piac szereplők szerint azonban a 260–265 körüli mérték tartóssá válása igen optimista becslésnek tekinthető. Az idei 5-6 százalékos forintgyengülés különösen az éves szinten viszonylag nagyobb mennyiséget – legalább 3000 körüli járművet – értékesítő forgalmazókat érinti hátrányosan, hiszen a megrendeléseiket, a készletezésüket az előző év őszén meg kell tervezniük és azt elküldeniük. Ilyenkor pedig csak jórészt stabil árfolyamnál lehet meglehetős pontossággal kalkulálni a várható forgalmat, bevételeket, ez pedig a nyár elejétől számos bizonytalanságot okozott. A NAPI Gazdaság által megkérdezett vezérképviseletek, márkaimportőrök illetékesei visszatérően hangoztatták, hogy ameddig csak lehet, késleltetik az áremelést, aminek egyrészt az a „záloga”, hogy a korábbi árfolyamon elszámolt – átlagos mennyiségű – készletekből elégítik ki a vásárlói igényeket, másrészt az egyre zsugorodó nyereségük terhére igyekeznek forgalmat generálni. Ez persze nem mindenkinek megy egyszerre, s ahol emeltek, a mérték átlag egy-kettő, legfeljebb négy-öt százalék volt, ami – meghatározóan a kis- és középkategóriás modelleknél – az esetek nagy részében 50–150 ezer forint körüli pluszt mutat az aktuális árlistán. Ez önmagában nem riasztó, különösen ha figyelembe vesszük, hogy e kategóriáknál szinte mindegyik márkaforgalmazó több százezer forint értékű ár/érték- arány-kedvezménnyel kínálja számos, az alaptípushoz képest jobb felszereltségű, ugyanakkor annál 10-15 vagy akár 20 százalékkal drágább modelljét, amelyre általában inkább vevők az új autóra vágyók. Győző szerint éppen a forgalom megtartása érdekében fogják vissza magukat, illetve eladási áraikat a vezérképviseletek, márkaimportőrök, s a teljes kínálatot tekintve legfeljebb átlag két-három százalékos áremelés várható, ha 270 körül marad a forint/euró árfolyam. Sőt az MGE-elnök úgy véli, hogy számos modellnél megmaradhatnak a korábban megjelölt árak. A nagyobb vezérképviseletek, márkaimportőrök leginkább az árérzékenyebb vásárlók között kelendő kis- és középkategóriás személyautóknál emelhetik legfeljebb nagyon kis mértékben az árat, az extra felszereltségű, illetve a prémium kategóriás modelleknél már vastagabban foghat a ceruza. A magyarországi vezérképviseletek, márkaimportőrök ennek ellenére egyelőre még bizakodók. Abban reménykednek, hogy éves szinten nem lesz túl nagy arányú visszaesés az újautó-eladásokban.