A választások óta egyre többször és egyre élesebben kritizálják a kormánytagok a magyar bíróságokat. A harcnak az egyik jele, hogy a kabinet arról döntött, bevezetik a közigazgatási bíróság intézményét, amely a Kúriával egyenrangú lesz és attól teljesen függetlenül működik majd.

Ezúttal Trócsányi László is megszólalt az ügyben, interjúja elején kijelentve, hogy a bírósági szervezet kialakítása a parlament feladata.

QP | Quality Placement

"A szervezetileg független közigazgatási bíráskodás valósul meg Európa legtöbb országban, így az erről szóló vitát parttalannak és politikailag átfűtöttnek tartom. Egy bizottság - melyben komoly szaktekintélyek a tagok - segíti munkámat és velük együtt ki fogjuk alakítani a rendes bíróságoktól független közigazgatási bíráskodási struktúrát" - fogalmazott a miniszter.

"Szükség van a párbeszédre. Mégsem engedheti meg magának egy társadalom, hogy a szervei, nevezetesen a bírói és a politikai hatalom egymásra lövöldözzön. Magyarországon erősíteni kell a dialógust, ezért fontos, hogy közösen elemezzük a joggyakorlatot." Ne csak a bíróság elemezze, hanem a jogalkotó is el tudja mondani, hogy mi a véleménye a joggyakorlatról - fejtette ki Trócsányi.

"A minisztérium feladata az értékelés elvégzése, nem pedig hivatalok létrehozása vagy megszüntetése" - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy megszűnik-e az Országos Bírósági Hivatal. Az OBH szintén egy konfliktusos szervezet, miután annak elnöke, Handó Tünde több fronton is konfliktusba került a bírókkal és a munkáját felügyelő Országos Bírói Tanáccsal. Ennek alapja, hogy Handó esetében már bírósági ítélet mondja ki, hogy visszaélt hatalmával, amikor szabályos pályázaton nyert bírói vezetőket nem nevezett ki, hanem érvénytelenítette az állások kiírását.

Trócsányi László emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta: értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését. A kormányfő a tárcavezetőnek üzenve arról beszélt, hogy: "Miniszter úrnak sűrű évei lesznek".

A miniszter a "bírói kormányzás", a "politika eljogiasításának" jelensége kapcsán elmondta: az emberi jogok második világháború utáni fejlődésével összefüggésben vannak, akik úgy vélik, hogy a politikai hatalom igazi ellenőre a bírói hatalom, szerintük a "bírói kormányzás" jó dolog, a bíró aktív, kvázi politikai funkciót is betölthet.

Trócsányi László ezzel szemben - mint mondta - azzal a nézettel azonosul, mely szerint a bíróságok független jogalkalmazó szervek, azaz, ne a bíróság határozza meg például a házasság vagy a család fogalmát, vagy azt, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak vagy sem, mert ez a jogalkotó feladata.

Különösen égető ez a dilemma a strasbourgi emberi jogi bíróság esetében, ahol jól látható, hogy a bírák között is komoly értékkülönbségek vannak, vitájuk tükröződik az ítéletekben is, ezért nehéz nyomon követni a bíróság ítélkezési gyakorlatát - fűzte hozzá Trócsányi.

A fotó forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás.