- A tavaly ősszel állami tulajdonba került MKB Bankban december vége óta zajlik az átszervezés, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezérletével. Az állam az EBRD-vel kötött februári megállapodásban pedig azt vállalta, hogy három éven belül megválik többségi banktulajdonaitól. Hogyan élik meg ezt az átmeneti állapotot?

- Nem tekinteném ezt átmeneti állapotnak, hiszen pontosan emlékszem arra, hogyan "lógtunk a levegőben" az előző években, miután kiderült, hogy a bajor tulajdonosnak értékesítenie kell a bankot. Kalapot kell emelnünk a hűséges ügyfélkörünk előtt, hiszen ők mindvégig kitartottak, és velünk együtt lélegeztek fel tavaly, amikor a korábbi bizonytalanság végre megszűnt.

A jelenlegi tulajdonosnak konkrét, határozott és előre mutató céljai vannak velünk, amelyek eredőjében egy minél értékesebb MKB áll. Tagadhatatlan, hogy volt olyan ügyfél, aki első meglepetésében máshol nyitott számlát, de már több hónap eltelt, és nem kell bizonygatnunk, hogy nálunk nem csupán maximális biztonságban, de szakértő kezekben is vannak a megtakarításaik. Ez, továbbá a megszokott és elvárt, magas minőségű kiszolgálás közülük is többeket hozott már vissza. Az is tény, hogy a magyar állam tulajdonosként történő megjelenése végre teret enged azoknak a változásoknak, amelyekre már jó ideje szükség volt. Közülük is a legnagyobb horderejű a projektingatlan-portfolió módszeres és célzott leépítése: ez akkora teher, amelytől muszáj megszabadítani a bankot, hogy újra képes legyen növekedésre a stratégiai üzletágakban.

- Működik már a mérgező portfólióelemeket egybegyűjtő cég?

- A tehermentesítés kétlépcsős lesz. Előbb - egy külső tanácsadócég bevonásával - transzparens értékesítési folyamat zajlik, amelynek keretében direktben értékesítjük a rossz portfolió meghatározott, a folyamat kívánalmainak megfelelően strukturált részét. A fennmaradó rész a második lépésben átvándorol a külön társaságba, hiszen a tulajdonosi szándék egyértelmű: az MKB jól működő, nyereséges bank lesz, amelyet előtte meg kell szabadítani ettől a tehertől.

Karrierív

Katona Ildikó a Külkereskedelmi Főiskolán és a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Pályáját 1996-ban az MKB Banknál kezdte, vállalatfinanszírozási területen, ahol végigjárta a ranglétra valamennyi fokát. Később tőzsdei szakvizsgát tett, határidős üzletkötői, valamint vagyon-, alap- és portfóliókezelői képesítést szerzett. majd 2004 januárjában kapott megbízást az MKB Private Banking felépítésére, 2015 márciusától tölti be a bank üzleti vezérigazgató-helyettesi posztját.

- A jövőben a projekthitelezés teljesen megszűnik?

- Nem szűnik meg teljesen, hiszen nem a műfajjal volt a gond, hanem az eltúlzottsággal, amely kóros ingatlanpiaci függőséget okozott. Nagy volt az ágazati koncentráció az ingatlanprojektek finanszírozásában, ami a válság következtében óriási veszteségeket okozott. Ha ez a - céltartalékkal már erősen fedezett, veszteséget generáló - portfólió végre a bankon kívülre kerül, a core tevékenység már az idén nullszaldós lehet. Ugyanakkor például az ipari infrastrukturális projektek a jövőben is komoly lehetőségeket tartogathatnak.

- A tavalyi 148 milliárd forintos veszteség után mi várható az idén?

- A cél a reorganizációs lépések következetes végrehajtása, hogy ezek eredményeképpen tiszta lappal vághassunk neki a jövő évnek. Ahogy az előbb mondtam: ha minden jól megy, az alapvető tevékenységekben 2015-ben meglehet a nullszaldó.

Fotó: Adrián Zoltán, Napi.hu

- Hogy áll a bank felső vezetésének összerakása?

- Az MNB által, maximum egy évre kinevezett négy szanálási biztos jelenti a bank igazgatóságát, ezért az új vezérigazgató megtalálása nem égetően sürgős.

- Hol lesz a bank öt év múlva?

- A három legmagasabban jegyzett univerzális magyarországi bank között, és egyértelműen a szolgáltatás minőségével, nem pedig a hitelállománnyal vagy az ügyfélszámmal.

- A jövőben mi áll a tevékenységük fókuszában?

- Komoly üzleti lehetőséget látunk a kis- és középvállalati szektor, valamint a magyar tulajdonú nagyvállalatok támogatásában. A kiszolgálásukhoz szükséges speciális szaktudás megvan az MKB Bankban, magyar döntés-előkészítőkkel és döntéshozókkal. Ha hazai magánszemély birtokában van egy cég, az nálunk eleve pozitív megítélés alá esik. A félreértések elkerülése végett: az állami tulajdon nem hozott különleges előjogokat a banknak, ez már csak Brüsszel fokozott figyelme miatt sem lehetséges. Piaci alapon, versenyképes ajánlatokkal akarunk érvényesülni, többek közt állami cégek megnyerésével is. Tovább erősítünk az MNB növekedési hitelprogramjában, amelyben már eddig is jobban teljesítettünk a teljes vállalati finanszírozásban elfoglalt pozíciónknál.

- A bank az organikus növekedés mellett gondolkodik-e bankvásárlásban vagy üzletág-átvételen?

- Új üzleti vezetőként az organikus növekedés megvalósítását kaptam feladatul. Bár idővel változhat a helyzet, jelenleg nincs konkrét tervünk részleges vagy teljes bankvásárlásra.

- A már eddig több lépésből álló költségcsökkentés (autóflotta és középvezetők számának mérséklése, vállalati üzletrészek eladása, kollektív létszámcsökkentés) a jövőben is folytatódik?

- A költségcsökkentés a reorganizáció szerves része. Természetesen nem a bank leépítése a cél, hanem arra törekszünk, hogy fenntartható, tartós növekedési pályára állítsuk. Ugyanakkor a bank bevételarányos költségmutatóin van mit javítani.

- A Budapest Bank várhatóan júniusban kerül ténylegesen is állami kézbe. Lehet már arról valamit tudni, hogy a két bankból lesz-e egy?

- Nem.

- Ön szerint üzletpolitikailag volna értelme az egybeolvasztásnak?

- Ügyfélkör, termékek és fókusz szempontjából kevés közös van a két intézményben. Ezzel együtt nincs megoldhatatlan feladat, különösen, ha bankpiac a konszolidáció irányába megy. Ekkor hasznos lehet egy költséghatékony nagybankot kialakítani, ami igen erős érv lehet az összeolvadás mellett.

- Napirenden van az OBA és a Beva összevonása. Bankvezetőként nem tartja méltánytalannak, hogy a jól gazdálkodó bankoknak kell majd fizetniük a kalandor brókercégek okozta veszteségeket?

- Abban bízom, hogy az új szabályozás nyomán nem lesznek majd kalandor brókercégek. Bankvezetőként pedig szívesebben költenék a Keler informatikai fejlesztésére, mint kártérítésre.

Fotó: Adrián Zoltán, Napi.hu

- A bankszektor számára előnyös volna, hogy esetleg újabb egy évvel, 2016 végéig meghosszabbítanák az nhp-t?

- Egyértelműen igen. Erős ugyanis a korreláció a GDP és az általános gazdasági helyzet javulása, valamint a vállalatok beruházási és hitelfelvételi hajlandóságának emelkedése között.

- Zajlik a lakossági devizaadósok megmentésének legnagyobb érdeklődéssel várt etapja, a devizahiteles elszámolás és forintosítás. Hogy áll az MKB?

- Az elszámolás a törvényi határidőig lezajlott, és a nagyszámú ügyfélértesítő postázását is sikerült legyűrni. Az, hogy árfolyamoldalról Magyarországon már tavaly ősszel forintosították a lakossági jelzáloghiteleket, nagyobb dolog, mint egy lottóötös. Ha ugyanis ez nem így történt volna, a svájci frank januári elszállása beláthatatlan következményekkel járhatott volna, lakossági és banki oldalon egyaránt.

- Beszáll az MKB a forintra átváltott hitelek kiváltási versenyébe?

- Természetesen. Az ügyfelek fejével gondolkodva kétféle kedvezményes ajánlattal álltunk elő: egyrészt, ha valaki behozza a fiókunkba a konkurens ajánlatát, akkor mi ahhoz képest komoly kedvezményt adunk, másrészt pedig ötnapos előminősítést vállalunk, amely már tartalmazza az ügyfél számára az igent vagy a nemet. Úgy véljük ugyanis, hogy ügyfeleknek most két fő tényező számít: az ár és a gyorsaság. Abban bízunk, hogy azok választanak majd minket, akiknek tényleg számít a különbség.

- A lakossági hitelezésben idén januártól kötelezően alkalmazandó adósságfék-szabályok okoztak visszaesést?

- Nálunk nem. A kockázatkezelésünk eddig is annyira szigorú volt, hogy az új limitek bevezetésének nálunk nem volt érzékelhető hatása.

QP | Quality Placement