A májusinál így már csaknem négy százalékkal lettek karcsúbbak a hitelintézetek. Ez persze nem feltétlenül kedvezőtlen jelenség, hiszen a számokat jelentősen alakította az erősödő forint. Erre utal az is, hogy a devizaeszközöknél a csökkenés ebben az időszakban megközelítette a 8,5 százalékot. A háztartási hitelek állománya eközben 4,4 százalékkal mérséklődött. A mérlegfőösszeg a devizában sokkal kisebb kitettséggel rendelkező takarékszövetkezeteknél is csökkent, ám itt ez csekélyebb mértékű (2,7 százalékos) volt. Az év hetedik hónapjában az első félévi adatokhoz képest érdemes kiemelni, hogy a takarékok ismét saját hagyományos porondjukon, a lakossági betétgyűjtésben vesztettek teret. Míg ugyanis a kereskedelmi bankok devizában és forintban is némiképp növelni tudták lakossági betétállományukat, a takarékoknál mindkét téren, ha csekély mértékben is, de csökkent az állomány. A háztartási hiteleknél szintén hasonló a helyzet. Itt azonban a kereskedelmi bankok jóval nagyobb, 128 milliárd forint feletti mínuszt hoztak össze egyetlen hónap alatt. Figyelemre méltó azonban, hogy a forintalapú kölcsönöknél az állomány ugyanekkor nőtt, amit a takarékok nem mondhatnak el magukról.