Kérjen átutalást egyetlen üzenettel! - hirdeti az OTP a honlapján az ügyfeleinek az új, fizetési kérelem szolgáltatást, amelyet most májusban vezetett be. A szolgáltatás lényege az, hogy az ügyfél akár bankon belülre, akár bankon kívülre tud küldeni egy kérelmet egy másik banki ügyfélnek, hogy utaljon át neki egy bizonyos összeget a bankszámlájára. A másik félnek pedig nem kell mást tennie, csak jóvá kell hagynia a tranzakciót, és már megy is a pénz. 

Praktikus szolgáltatás ez, ha például szét kell dobni egy közös számlát az étteremben, ha meg kell adni egy tartozást, ha fillére pontosan kell beszedni az osztálykirándulás árát az összes szülőtől, és millió más esetben is. A fintech-cégek ügyfelei használják is ezt, náluk még devizában is működik az átutalás, ha külföldön nyaralnak a barátok, és közösen fizetik a cechet. Jó hír, hogy van már ilyen több hazai banknál is, az Ersténél, a Gránit Banknál, a Budapest Banknál, a Raiffeisennél, a Takarékbanknál, és a Budapest Banknál is, és más hitelintézetek is fontolgatják a bevezetését. 

QP | Quality Placement

Praktikus lenne, de mégsem használják

A magáncélú felhasználás mellett jól jöhet egy ilyen szolgáltatás a közműcégeknek is. Egyre kevesebb ügyfél megy már a postára a sárga csekkel, de sokan még mindig ódzkodnak attól, hogy csoportos beszedési megbízást adjanak a szolgáltatók számára, ugyanis szeretik ők maguk a saját maguk által meghatározott időpontban és ütemezéssel fizetni a számlákat. Ez pedig gyakran azzal jár, hogy minden egyes számlánál egyenként kell beírni az aktuális összeget, kitölteni a közlemény rovatot az internetbankban. Ha a szolgáltató küldene egy ilyen fizetési kérelmet, sokkal egyszerűbben be tudná fizetni az ügyfél a számláját, és továbbra is meg lenne a lehetősége, hogy ő maga döntse el, melyik számlát, mikor rendezi.

Ugyanígy praktikus lenne, ha az adóhatóság vagy más hatóságok ily módon kérnék be az elmaradt adót, illetéket vagy egyéb díjakat legyen szó adóról, parkolási díjról vagy valamilyen dokumentum kiállításának díjáról. 

Hiába van rengeteg előnye a fizetési kérelemnek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egyelőre nem terjed a szolgáltatás. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy bár az azonnali fizetési rendszer (AFR) tavaly márciusi indulásával egyidőben ez a lehetőség is adottá vált, a bankok közül az induláskor csak kevesen vezették be, és azóta sem érhető még el az összes hitelintézet ügyfelei számára. 

A másik gond az, hogy ahol van ilyen, ott sem nagyon használják a kliensek. Az idei első negyedévben mindössze 662 darab fizetési kérelemre válaszoltak banki ügyfelek, ők összesen 26 millió forintot utaltak át így, vagyis egy átlagos kérelem nem egészen 40 ezer forintról szólt. Van persze fejlődés, de nem markáns. Tavaly a harmadik negyedévben volt például a legtöbb ilyen tranzakció, 476 darab, 16 millió forint értékben. Összesen azonban 13 hónap alatt alig több mint 2200 fizetési kérelmet fejeztek be Magyarországon az azonnali fizetési rendszerben, ezek összértéke pedig csupán 64 millió forint volt. 

A számlaszám velünk maradt

Szintén a fintech-cégektől származhatott az az ötlet, hogy a bankszámlához rendeljenek másodlagos azonosítót is az ügyfelek. Aki például Revolutot használ, telefonszám alapján utalja át a pénzt a barátainak, nem kell ismernie a bankszámlaszámot, és ez nagyon praktikus tud lenni a hétköznapokban. Sokan nem tudják ugyanis fejből a saját bankszámlaszámukat sem, másokét pedig főleg nem, ha viszont egy e-mail címre vagy telefonszámra is mehet az átutalás, máris könnyebben boldogulnak. 

A fizetési kérelemmel ellentétben a másodlagos azonosítót minden hazai pénzügyi intézmény, amely tavaly márciusban ott volt az azonnali fizetési rendszer indulásánál, bevezette. A szolgáltatás azonban egyelőre keveseket hozott lázba. Az MNB adatai szerint Magyarországon több mint 10,45 millió fizetési számla van, ezek mindössze 0,75 százalékához rendeltek hozzá másodlagos azonosítót az AFR bevezetését követő 13 hónapban. 

A magánszemélyek összesen valamivel több mint 90 ezer másodlagos azonosítót regisztráltak, ezek közül a legnépszerűbb a mobiltelefonszám volt (52 ezer darab), majd az e-mail következik (csaknem 29 ezer darab), végül pedig az adóazonosító jel, amit 9313-an adtak meg a bankjuknál. A gazdálkodó szervezeteknél kicsit mások az arányok, 2929 azonosítót adtak meg összesen, az e-mail cím vezet ezen a téren 1176 esetben, adószámot 881, telefonszámot 872 cég vagy más szervezet regisztrált. 

A másodlagos azonosítókon keresztül lebonyolított számlaforgalom is csekély. Az idei első negyedévben ezek száma nem érte el a 16 ezret, az értékük pedig mindössze 793 millió forint volt, ami eltörpül az AFR-en belül végrehajtott több mint 38 millió tranzakcióhoz képest, amelyek értéke csaknem 7300 milliárd forint volt. Az sem biztató, hogy bár a másodlagos azonosítókkal végrehajtott tranzakciók száma a tavalyi utolsó negyedévhez képest emelkedett, az összértékük csökkent, hiszen tavaly a negyedik negyedévben még 888 millió forint értékbe utaltak telefonszámra, e-mail címre vagy adószámra/adóazonosítóra pénzt a banki ügyfelek.