A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Információink szerint a biztosítók azt fontolgatják, hogy a köztársasági elnökhöz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A PM egy jogi kiskaput akart bezárni annak kapcsán, hogy az egyik biztosító a szerződés második évétől járadékszolgáltatásként kamatadómentesen "adta volna vissza" az ügyfélnek a befizetéseit és annak hozamát.

A szabályozás viszont olyan lett, amely miatt lényegében lehetetlen lesz a jövőben adómentes járadékszolgáltatást nyújtani. Ezzel az élethosszig tartó járadékszolgáltatás, valamint a szerződéskötéstől számított 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű, évente legalább egyszer folyósított járadékszolgáltatás is adókötelessé válik, holott ezek a megoldások messze kimerítik a "hosszú távú megtakarítás" fogalmát.

Ennél komolyabb gondot okoz majd a biztosítóknak az az elvárás, amely szerint csak abban az esetben lehet az életbiztosítások után az 5. évtől kedvezményes 10, illetve a 10. évtől 0 százalékos kamatadószintet megállapítani, ha a szerződés megfelel az új törvényi feltételeknek. Ez első hallásra érthető, ám a biztosítások esetében nem valódi kamatról beszélünk, hiszen a befektetéseken elért hozam az, amit az ügyfél a befizetésein felül visszakap.

Csakhogy szemben más megtakarítási konstrukciókkal - az egyszeri díjas biztosításokat leszámítva -, az ügyfél folyamatosan fizet be pénzt. Emiatt nehéz kimutatni, hogy a hozam éppen melyik befizetésből származik, márpedig az új szabályozás szerint szükséges ennek ismerete, ha a pénzkivonással egyidejűleg a szerződés nem szűnik meg.

Alapvető tévedés a biztosításokat banki szemlélettel, banki technikákat feltételezve szabályozni, mivel a biztosítások nem betétszámlaként, nem értékpapírszámlaként működnek. A biztosításokra befizetett összegeket a biztosítók tartalékokba helyezik, a befizetett díjak és a különböző biztosítási tartalékok közvetlen kapcsolata megszűnik.

Előállhat olyan helyzet is, amikor a rossz tőkepiaci klíma miatt akár több év befizetése is eltűnik, más években pedig extra hozamok jöhetnek, nem beszélve a folyamatos portfólióátrendezésekről. A biztosítók szerint a teljes hazai termékpaletta átdolgozását igényelné az, ha meg akarnának felelni az új előírásnak, amely jelenlegi formájában értelmezhetetlen a biztosítási területen.

A Mabisz szerint a PM mindemellett jelentős technikai hibát is vétett, amikor a többszöri visszavásárlás esetében az egyes pénzkivonásokhoz tartozó kamatjövedelem meghatározásakor - a helyes összerendelés helyett - az összes befizetett díjhoz mér. Ennek következtében ugyanis a második kifizetéstől a számítás negatív kamatjövedelmet mutathat akkor is, ha valójában pozitív kamatjövedelemmel rendelkezik a magánszemély. Ez azzal a nem kívánt következménnyel is járhat, hogy az ügyfelek több részletben vonják majd ki a biztosításaikba befizetett összeget, megteremtve ezzel a kamatadómentes kifizetés törvényes lehetőségét.
QP | Quality Placement