Látszik a járvány hatása a magyarországi bankszektoron, de a profit nincs veszélyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján. A hitelintézeti szektor az első kilenc hónapban 305 milliárd forintos nettó eredményt ért el, ami alig több, mint a fele a tavalyinak.

A járvány miatt várható nagy veszteségeket azonban már az első két negyedévben elkönyvelték a bankok, a harmadik negyedéves profit 203 milliárd forint lett, vagyis az eddigi éves nyereség több mint kétharmada erre az időszakra esett. A júliustól szeptember végéig tartó három hónapban így bankok - bár volt olyan hitelintézet, amelyik a harmadik negyedévre is nagyobb céltartalékot képzett - csupán 14 százalékkal kisebb nyereséget könyveltek el, mint 2019-ben.

QP | Quality Placement

Idén a hitelintézetek jövedelmezősége várhatóan meg sem közelíti majd a korábbi évekét, mivel a bankoknak a várható veszteségeikre jelentős céltartalékot kellett képezniük. Kilenc hónap után 294 milliárd forintnál járt ez a tétel a hazai bankszektorban, igaz, ez az adat némileg csalóka, mivel az OTP csoportszinten, vagyis a külföldi leányvállalataival együtt szerepel a statisztikákban.

Azt nehéz megbecsülni, mennyi lesz a valóban bekövetkező értékvesztés a bankoknál. A hitelmoratóriumban részt vevők törlesztései után elmaradt kamatterheket ki tudják ugyan számolni a hitelintézetek, azt viszont most még nem lehet tudni, hogy a moratórium után a hitelek mekkora hányada dől majd be. Az biztos, hogy az idén még jók a portfóliók, és a jövő év első felében életbe lépő újabb moratórium miatt a következő néhány hónapban sem várható jelentősebb romlás.

Nőnek az állományok

A moratórium is az egyik oka annak, hogy a bankok mérlegfőösszege az idén gyorsan nő. Új hitelek vannak, a régieket viszont sok esetben nem törlesztik. Az MNB által felügyelt hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya csak a harmadik negyedévben 4,3 százalékkal, 57 480 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél már 19,2 százalékkal magasabb. A jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy az idei kilenc havi növekedés teljes egészében organikus, akvizíciós hatást nem tartalmaz, az éves növekedésben viszont szerepet játszott, hogy egy külföldi hitelintézet adatai (ez valószínűleg az OTP szlovén leánycége) 2019 negyedik negyedévében jelentek meg először egy magyarországi székhelyű bankcsoport konszolidált adataiban.

A két legjelentősebb eszköztípus, a hitelállomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 3,7 százalékkal, illetve 7,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. A hitelállományon belül a belföldi partnerekhez kihelyezett volumen 4,3 százalékkal, 24 329 milliárd forintra nő a tárgynegyedévben, ennek 93,5 százaléka a bankcsoportok belföldi kihelyezéseinek növekedéséből adódott, vagyis nem a moratórium vagy a lejárt hitelek miatti veszteségek okozták.

A forrásállományból a harmadik negyedév végén 81,1 százalék volt a bankbetét, ez az állomány a vizsgált három hónapban csaknem 5 százalékkal emelkedett, és a részesedésük a banki kötelezettségeken (idegen forrásokon) belül 90,0 százalékos. A szektor szintű saját tőke a negyedév során kis mértékben, 3,0 százalékkal emelkedett.

Az alapmutatók biztatóak

Bár maguk a nyereségadatok visszaestek, a többi fontos mutató kedvezően alakult. 2020 első háromnegyed évében a kamateredmény 11,9, a díj- és jutalékeredmény 7,1 százalékkal nőtt, igaz, a működési költségek is emelkedtek eközben 9,2 százalékkal az előző év első kilenc hónapjában elérthez képest. E növekedésekben szerepe volt az eszközállományok bővülésének, illetve az árfolyamhatásnak is. Az értékvesztés, céltartalék és adó nélkül számított (kumulált) eredmény a növekvő bevételeknek köszönhetően a tavalyinál 12,3 százalékkal magasabb, 672 milliárd forint lett.

2020 első háromnegyed évének végén 9 hitelintézet volt veszteséges - közölte az MNB. A szektor pozitív eredménye alapvetően a nagy bankcsoportoktól származik, amelyek 294 milliárd forintos nyeresége mellett az egyedi hitelintézetek 2 milliárd forintos veszteséget értek el, míg a fióktelepek 13 milliárd forintos nyereséget könyveltek el.

A jegybank közlése szerint egy nagy méretű bankcsoport volt veszteséges, kettőnek nem érte el a tőkearányos megtérülése (ROE) az 5 százalékot, bár nyereségesek voltak. További négy nagybanknál volt a ROE 5-10 százalék között, és egy olyan bank volt, amelynél 10-15 százalék között volt ez a mutató. Ez az OTP lehetett, amely közölte, hogy 13,2 százalékos kilenc havi ROE-ről számolt be legutóbbi negyedéves jelentésében. 15 százalékosnál magasabb ROE-t csak egy kis méretű hitelintézet ért el.

A portfólióminőséggel még nincs baj

A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya 2020 harmadik negyedévében - minimális mértékben - ismét csökkent, 4-ről 3,8 százalékosra. Ezzel a több évnyi folyamatos csökkenés trendje folytatódott, ami csak egyszer tört meg egy kis időre átmenetileg 2020 első negyedévében. A nem pénzügyi vállalatok hitelállományának NPL-rátája 4,6 százalékos szinten stagnált, a háztartásoké 6,6-ről 6,2 százalékosra csökkent, ezen belül a lakóingatlannal fedezett hiteleké 5,5-ről 5,2 százalékosra esett vissza.

Míg a tárgynegyedév során a nem pénzügyi vállalatok teljesítő, illetve nem teljesítő hitelállományai egyaránt 3,5 százalékkal emelkedtek, a háztartások teljesítő hitelállománya 2,5 százalékkal nőtt, a nem teljesítő pedig 3,9 százalékkal csökkent; ezen belül a lakóingatlannal fedezett teljesítő hitelállomány 0,7 százalékkal emelkedett, a nem teljesítő állomány eközben viszont 6,3 százalékkal csökkent.

Az alacsony nem teljesítési arányok fennmaradásához vélhetően hozzájárul az is, hogy a bruttó hitelállomány egy jelentős részére a járványhelyzettel összefüggő jogszabályi vagy egyéb típusú olyan törlesztési moratórium vonatkozik, mely az Európai Bankhatóság (EBA) útmutatása alapján önmagában nem minősül átstrukturálásnak, és nem eredményezi a nem teljesítési valószínűség jelentős növekedését.

A tőkehelyzet stabil

Hiába nőttek a hitelállományok és csökkent a nyereség, a bankok tőkehelyzete kiváló maradt. Szektor szinten az I. pilléres teljes tőkemegfelelési index (TMI) a tárgyidőszakban 223,1-ről 223,8 százalékosra nőt. Ez a magas szint annak köszönhető, hogy a hitelintézetek szavatoló tőkéinek a II. pilléres és a tőkepuffer-követelményeket is meg kell haladniuk, ugyanakkor jelzi, hogy a magyar bankok többsége továbbra is megerősödö tőkehelyzettel néz szembe a járványhelyzet okozta negatív gazdasági kilátásokkal. A magas tőkeszinthez a jelenleg hatályos osztalékfizetési korlátozás is hozzájárult.

A rendelkezésre álló teljes szavatoló tőke a tárgynegyedév végén 5 601 milliárd forint volt; ezen belül a legerősebb tőkekomponens, az elsődleges alapvető tőke (CET1) aránya a tárgyidőszak végén 86,9 százalékos lett. Az alapvető tőke és a teljes (kockázattal nem súlyozott) kitettségérték hányadosaként definiált tőkeáttételi mutató 2020. III. negyedév során szektor szinten 8,6 százalékról 8,4 százalékra csökkent. Minden hitelintézet tőkeáttételi mutatója meghaladja a 3 százalékos értéket, és 6 százalék alatt is csak 7 hitelintézet mutatója maradt.