Még tovább nőtt tavaly a hitelintézetek nyeresége Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a tárgyévi nettó eredményül 648 milliárd forint lett, ez csaknem 10 százalékkal magasabb a 2017-esnél.

A teljes szektoron belül a bankcsoportok - ezek többsége nagybank - robbantottak a legnagyobbat: a nettó nyereségük 13,5 százalékkal emelkedett 601 milliárd forintra. Az úgynevezett nagybankok profitja 590 milliárd forint lett. Ez nem volt meglepetés, az OTP és a hazai nagybankok anyacégeinek gyorsjelentései szerint eredményrekordra lehetett számítani.

Kapcsolódó

Az úgynevezett egyedi hitelintézetek eredménye viszont visszaesett 37,5 százalékkal 18 milliárd forintra. Ebbe a kategóriába a jegybank egyrészt az olyan speciális pénzügyi cégeket sorolta be, mint a Keler, az Exim, az MFB és a Garantiqa Hitelgarancia, másrészt az olyan speciális kisebb bankokat, mint például a Bank of China vagy a Commerzbank és a Porsche Bank, emellett ide tartozott a Fundamenta és az Aegon Lakástakarékpénztár is. Az egyedi hitelintézetek mellett a Magyarországon működő fióktelepek profitja is mérséklődött tavaly 11,5 százalékkal 29 milliárd forintra.

Hitelintézetek nettó eredménye (milliárd forint)
TípusElőző évi eredmény (2017)Tárgyévi eredmény (2018)
Nagybankok502590
Közepes méretűek6935
Kis méretűek2124
Forrás: MNB

Csak egyetlen bank veszteséges

Veszteséges bank egyetlen egy lehet az országban, a tőkearányos megtérülés (ROE) ugyanis csak egy hitelintézetnél maradt 0 százalék alatt. Szintén egyetlen egy olyan hitelintézet van, amelynél ez a mutató 20 százalék fölött van. A bankok részvényesei egyébként valószínűleg ennél kevesebbel is beérik, 10-15 százalék közötti sajáttőke-arányos megtérülést három, 15-20 százalék közöttit öt hazai intézménynél mértek, közöttük lehet az OTP is, amelynél a ROE tavaly csoport szinten 19 százalékos volt.

A banki profit nagyobb része a statisztikák szerint az országban maradhat. A belföldi irányítású hitelintézetek ugyanis 392 milliárd forintnyi adózott nyereséget értek el, 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a külföldi tulajdonúak profitja nagyjából stagnált, 256 milliárd forint lett. Ez sem meglepő adat, hiszen az OTP 318 milliárd forintos rekord nyereséget ért el, amelyhez a magyarországi alaptevékenység (OTP Core) 180 milliárd forinttal járult hozzá. A külföldi tulajdonban lévő nagyobb hitelintézetek viszont az eddig közzétett adatok alapján vegyesen teljesítettek, a K&H, az Erste és az UniCredit növelte a nyereségét, a CIB-nél viszont csökkent a profit. A Raiffeisen csoport várhatóan március 13-án teszi közzé a részletes számait benne a magyarországi leány eredményeivel.

Pörög a hitelezés

A bankok nyereségének egyik alapja a hitelezés felfutása volt. A hitelállomány tavaly 9,5 százalékkal nőtt, az év végén már meghaladta a 29 630 milliárd forintot. A vállalatok hitelállománya több mint 13 százalékkal nőtt, a háztartásoké csaknem 8 százalékkal gyarapodott. Bár a kamatszint alacsony maradt, és a marzsok sem nőhettek érdemben, a kamateredmény csaknem 8 százalékkal nőtt. A díj- és jutalékbevételeket is sikeresen növelték a piaci szereplők, ebben egyebek mellett fontos szerep jutott a kereskedési eredmények növekedésének. A tőzsdei árfolyamok tavaly ingadoztak, emiatt megugrott az ügyletek száma és forgalma nem csak a brókercégeknél, de az értékpapírszámlát vezető bankcsoportoknál is.

A bankszektor kiváló teljesítményének fő motorja persze hosszabb távon a hitelezés növekedése. Tavaly pedig mindez úgy következett be, hogy közben a portfóliók is javultak, a nem teljesítő hitelek mennyisége több mint 20 százalékkal 1 611 milliárd forintra esett vissza. A vállalati hitelállományon belül már csak 5,5 százalék a bedőlt hitel, a háztartásin belül pedig 10 százalék alatt van a nem teljesítő portfóliók részesedése. Céltartalékot egyébként még mindig alig képeznek a bankok, sőt a kisebb hitelintézeteknél még céltartalék-visszaírások voltak tavaly. Ez a kegyelmi állapot azonban hamarosan megszűnhet, mivel a bedőlt hitelek arányának csökkenése lassan megáll, azt követően pedig már nem maradnak a veszteségekre korábban félretett, majd felszabadítható céltartalékok a rendszerben.

Problémás hitelek

Stabil a tőkehelyzet

A bankszektor tőkehelyzete is jónak mondható. Olyan hitelintézet, amelynél a tőkemegfelelési mutató (tmm) nem érte el a kritikus 8 százalékot, nem volt az év végén az országban, 8-13 százalék között is mindössze 3 piaci szereplőnél volt a ttm, ezek közül kettő kis méretű egy pedig közepes méretű bank volt. A maradék 25 hazai piaci szereplőnél - köztük a nagybankok mindegyikénél - magasabb az arány.

A nagybankok likviditási helyzete is kiváló. A hitel/betét arány 82 százalékos, alacsonyabb, mint kis- és közepes bankoknál. Lényegesen magasabb arányok az egyedi hitelintézeteknél vannak, ez azonban nem meglepő, hiszen ezek többségükben speciális hitelintézetek, mint az Exim vagy az MFB, vagy vállalati bankok, amelyek jellemzően nem gyűjtenek betétet. Az úgynevezett likviditásfedezeti puffer egyetlen intézménynél volt csak 100 százalék alatt az év végén, ez valószínűleg az NHB Bank lehetett, amelyhez a likviditási helyzet problémái miatt tavaly decemberben felügyeleti biztost rendelt ki az MNB, és a betétek kivételét is korlátozta.