Majdnem a felére esett a bankok profitja tavaly - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A bankszektor konszolidált szinten 2020-ban elért nettó eredménye az előző évi 694 milliárd forintról 390 milliárd forintra csökkent. A visszaesés oka egyértelműen a kockázati költségek növekedése volt, értékvesztésre és céltartalékolásra tavaly 399 milliárd forintot különítettek el a hitelintézetek, csaknem a négyszeresét a 2019-esnek.

Vagyis a bankok arra számítanak, hogy a járvány miatt nőni fog a hitelek költsége, több adósság dől majd be, emellett a törlesztési moratórium is rakott terhet a vállukra elmaradt kamatbevételek formájában. Az akár több mint egyéves moratóriumban résztvevők meg nem fizetett törlesztőrészleteit ugyanis nem lehet kamatostól követelni a moratórium után.

QP | Quality Placement

A többi szám jól fest

A többi eredménymutató kedvezően alakult. A kamateredmény 10,4 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény 1,4 százalékkal lett magasabb az előző évben elértnél. A működési költségek is nőttek viszont 6,3 százalékkal, amiben szerepe volt az eszközállományok bővülésének, illetve az árfolyamhatásnak is. Az értékvesztés, céltartalék és adó nélkül számított eredmény viszont még így is 13,7 százalékkal lett magasabb az előző évinél, ami azt mutatja, a bankok a járvány ellenére erős évet zártak.

A magas céltartalékolás miatt azonban 2020-ban 10 hitelintézet veszteségessé vált - jegyzi meg az MNB. A szektor pozitív eredménye alapvetően a bankcsoportoktól származik, amelyek 399 milliárd forintos nyeresége mellett az egyedi hitelintézetek 14 milliárd forintos veszteséget értek el, míg a fióktelepek 5 milliárd forintos nyereséget.

A nagy méretű bankcsoportok mind nyereségesek voltak. A tőkearányos megtérülés (ROE) három nagybanknál volt 5 százalék alatt, további háromnál 5-10 százalék között alakult, két banknál volt 10-15 százalék közötti érték. Az egyik az OTP volt, amelynél az éves jelentés alapján 13 százalékos volt ez a mutató. A költség/bevétel hányados bankrendszer szinten javult, és a számok alapján a bankcsoportok jóval hatékonyabban működnek, mint a kisebb pénzintézetek.

Nőttek az állományok

A hitelezés részben az állami hitelprogramoknak is köszönhetően a járvány idején sem állt le, emellett a lakosság megtakarítási hajlandósága is nőtt, ezért a bankok mérlege is hízott. Az MNB által felügyelt hitelintézti szektor konszolidált eszközállománya 2020 IV. negyedévében 5,4 százalékkal, 60 609 milliárd forintra nőtt, ami az egy évvel korábbi értéknél 22,5 százalékkal magasabb.

A 2020. évi növekedés teljes egészében organikus volt, külföldi hitelintézet akvizíciójára nem került sor, a IV. negyedévben viszont egy külföldi bank eladás miatt kikerült egy magyar bankcsoport által konszolidált intézmények köréből (ez a szlovákiai OTP lehetett). Decemberben jelentősen megváltozott a bankrendszer struktúrája. A Magyar Bankholding Zrt irányítása alá került három bankcsoport, a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank, így a koncentráció növekedett.

A bankszektorban a hitelállomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya közel azonos arányban, 4,4 százalékkal, illetve 4,5 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, az egész éves növekményük pedig 23 százalék körül alakult. A forrásokból több mint 81 százalékot tett ki a betétállomány, amely a negyedik negyedévben 6,5 százalékkal emelkedett. A hitelállomány 38 160 milliárd, a betétállomány 49 644 milliárd forint volt 2020 végén.

Vannak aggasztó jelek a hiteleknél

A teljes hitelállományon belül a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya az utolsó negyedévben is csökkent, már csak 3,6 százalékon áll. Egy évvel korábban a szektor szintű NPL-ráta még 4,1 százalékos volt. A nem pénzügyi vállalatok hitelállományának NPL-rátája éves szinten 4,3 százalékról 4,6 százalékosra emelkedett, a háztartásoké 6,8 százalékról 6,1 százalékra csökkent, ezen belül a lakóingatlannal fedezett hiteleké 6,1 százalékról 5,1 százalékosra mérséklődött. Szerencsére a teljesítő hitelállományok gyorsabban nőnek, mint a nem teljesítők, sőt a háztartásoknál a nem teljesítő állományok gyors ütemben csökkennek.

A moratóriumban lévő hitelek teljesítőnek számítanak, átkerülhetnek viszont az átstrukturált hitelek közé. Az átstrukturált hitelek állománya 2020. IV. negyedévben 3,6 százalékkal, a teljes naptári évben 18,0 százalékkal nőt. A nem pénzügyi vállalatok átstrukturált hiteleinek állománya 20,4 százalékkal, míg a háztartásoké 15,5 százalékkal nőtt az év során. A teljes átstrukturált állományon belül a nem teljesítő hitelek aránya 60,4 százalékról 71,4 százalékosra nőtt.

Ebben az emelkedésben nagy szerepet játszott, egy nagyobb bedőlt vállalati hitel, az egyik adatszolgáltató egy száz milliárd forint nagyságrendű nem pénzügyi vállalati hitelállományt a teljesítőből a nem teljesítő állományba sorolt át.