Az utóbbi bő három esztendőben a csaknem hónapról hónapra csökkenő magyar alapkamatot a banki betéti kamatok is fokozatosan követték, így a bőven hat százalék feletti kamatok mára jórészt a két százalék alatti szintekre kerültek.

Ráadásul a bevételeit kreatív módon növelgető állam egyre több elvonással sújtja a megtakarítások e szegmensét is, így mindenkinek érdemes utánaszámolnia annak, mennyi pénze marad a banki lekötés nyomán. Azt is érdemes fejben tartani, hogy a jegybanki iránymutatás nyomán a ma már 1,65 százalékos alapkamat június végén tovább csökkenthet, sőt egyes elemzők már 1,2 százalékos enyhítési végpontot sem tartanak elképzelhetetlennek.

Nem csoda, hogy mindezek nyomán - mindenféle kedvezmény nélkül számolva - a bankbetétben tartott pénz ma már alig érzékelhető kamatot fizet. Ezen az is csak keveset változtat, hogy bankok időről időre akcióznak és átmenetileg magasabb betéti kamatokat kínálnak, ha éppen szükségük van a forintforrásra.

Mivel pedig a betétesnek az elért kamatnyereség után még a 16 százalékos kamatadót és a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is meg kell fizetnie, a végeredmény különösen kiábrándító lehet a nem kellően tudatos megtakarító számára.

Az igazán kellemetlen pedig az, hogy ha az ügyfél a lekötés lejárta után pénzét tovább akarja utalni vagy fel akarja venni készpénzben, akkor a szintén az államkasszát gyarapító tranzakciós adót is le kell vonják a bankok - ennek díja három, illetve hat ezrelék.

Forrás: MNB
Kép: Kattintson a nagyításhoz!

Könnyű mínuszba kerülni

Nézzük meg egy egyszerű példán, hogy mennyit kereshetünk vagy bukhatunk egy millió forint banki lekötésével. Ha a pénzt két hónapra betesszük egy évi 1,4 százalékos kamatozású betéti konstrukcióba, a kapott kamat 2.333 forint. (Itt azzal a felételezéssel éltünk, hogy díjmentesen azaz pénztári készpénzes befizetéssel helyeztük el a megtakarítási számlán az összeget.) Csakhogy ebből lejön a kamatadó (373 forint), valamint az eho (140 forint). Majd a futamidőn végén az így elért 1.820 forintnyi "haszon" átutalása más bankszámára 3.000 forintba kerül, illetve 6.000 forint a díja, ha készpénzben akarunk a pénzünkhöz jutni. Így máris a két hónap után a kezünkben van az egymillió forint helyett 998.820, illetve 995.820 forint. Ez pedig azt jelenti, hogy - negatív éves infláció ide vagy oda, hogy - jobban jártunk volna a készpénztartással.

A helyzet csak árnyalatnyival jobb egy három hónapra szóló, akciós, évi 3 százalékos kamatozású betéti konstrukció esetén. Ebből a kamatadó (1.200 forint), és az eho (450 forint) levonása után már 5.850 forintnyi "haszon" marad, amiből már majdnem kijön akár a készpénzfelvételi illeték is. Szerencsére a valóságban nem jellemző ez a két példa.

Egyéves időtávon pedig már jobban fest az összkép. Egymilliós kezdőbetéttel, 2,5 százalékos kamatnál ugyanis az év vére a kamatnyereség 25.000 forint, amiből 4.000, illetve 1.500 forint jön le, márpedig a 19.500 forintos "nyereségből" már bőven jut a tranzakciós illetékre. A végeredmény azonban így is csupán másfél százalék körüli éves hozam.

Mire érdemes figyelni?

Az ügyfél úgy tudja legjobban elkerülni a mínuszt, ha egyrészt a számára elfogadható feltételek mellett a legmagasabb kamatot kapja, illetve ha nem veszi ki készpénzben a pénzt, hanem továbbutalja. Ha mégis készpénzt szeretne, akkor semmiképpen sem fiókban ügyintézőnél, hanem bankautomatából vegye fel. Vannak ugyanis olyan számlák/kedvezménycsomagok, ahol fix díja van a készpénzfelvételnek (ráadásul tavaly február óta havi 150 ezerig ingyenesen vehető fel pénz az automatából) - fogalmazott a Napi.hu kérdésére Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője.

Érdemes akciós betéteket keresni, ebben segíthet a BankRáció.hu betétkalkulátora, ahol kamatok és futamidők mellett az ügyfél azt is eldöntheti, hogy milyen feltételeket akar/tud vállalni. Fontos azonban hozzátenni, hogy betétlekötésből senki sem tud meggazdagodni. Az alternatív termékek közül az állampapírnak és a befektetési jegynek egymillió forint és egyéves időtáv esetén nem sok értelmét látom, ott hosszabb takarékoskodás és nagyobb összegnél lehet inkább előnyös - fogalmazott a szakértő. Ilyen rövid időtávon a befektetni vágyó helyzetén a tartós befektetési számla (tbsz) - ahol minimum 3 naptári évre kell takarékoskodni - és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) bevetésének sincs sok értelme.

Sokat számít a pszichológia

Az egymillió megtakarításnál nem a 25 ezer forintos kamat a lényeg, hanem a pszichológia. Ha otthon, a fiókban áll ugyanis ez a pénz, akkor abból a 10-20 ezres bankjegyek hamar elkezdenek fogyni, mert az ember előszeretettel többet költ, ha a szeme előtt a pénz és csak ki kell nyújtania a kezét. Ha ehhez már be kell menni a bankba, a betétet feltörni, a pénzfelvételért fizetni és még kamatot is bukik, akkor már kevésbé szívesen lép az ember.

Az utóbbin segíthet, ha valaki több kisebb betétet indít párhuzamosan, így csak az egyiket kell feltörni - de a lényeg a fegyelem és az, hogy "ne is gondoljunk" arra a pénzre. Ezt kellene sok embernek gyakorolnia, mert pénzügyileg nem vagyunk igazán tudatosak.

Volt devizahitelesek, vigyázzatok!

Sok lejárt szerződésű egykori devizahiteles mostanában kap volt bankjától pár százezer forint. Sokan közülük azt gondolhatják, hogy nincs értelme ezt a pénzt a bankba tenni, kicsi az elérhető kamata. Csakhogy aki nem köti le valahol, az nagy eséllyel nyár végére elkölti a pénzt egy részét olyan dolgokra, amelyek nélkül is jól meg lett volna - fogalmazott Gergely.