A kormány 2020. március 18-án kiadott rendelete értelmében minden hitel-, kölcsön- és lízingszerződés fizetési kötelezettsége alól mentesülnek az ügyfelek 2020. december végéig. (A moratórium vonatkozik például a csokos hitelekre, a Babaváró hitelekre, a lakáshitelekre, a személyi kölcsönökre és az autóhitelekre egyaránt.

Vagyis 2020. március 19-től semmit nem kell fizetni a hitelre az év végéig. A törlesztési moratórium, azaz a fizetés szüneteltetése azonban nem jelenti a tartozás elengedését vagy kamatmentességet. A felhalmozott kamatot a moratórium lejártát követően a futamidő alatt egyenlő részletekben vissza kell fizetni.

Az új, havi teljes törlesztőrészlet - mely tartalmazza az eredeti hitelre fizetendő összeget és a felhalmozott kamat havi részleteit is - azonban nem haladhatja meg az moratóriumot megelőző fizetési kötelezettség nagyságát. Ennek érdekében a kölcsön futamidejét ki kell tolni, vagyis hosszabb ideig kell fizetni a havi részleteket.

A futamidő kitolása miatt a teljes visszafizetendő összeg is megemelkedhet, és bizony egyáltalán nem mindegy, valaki mennyit fizet vissza összességében a banknak.  A döntés előtt tehát nagyon fontos megvizsgálni a moratórium pénzügyi hatását a konkrét hitelre.

Fontos kihangsúlyozni, hogy aki nem tudja törleszteni a hitelét - például mert elveszítette az állását, csökkentették a fizetését, esetleg fizetés nélküli szabadságra küldték -, annak a törlesztési moratórium mindenképpen egy jó megoldás. A fizetési moratórium pénzügyi hatásait csak azoknak az adósoknak érdemes külön vizsgálniuk, akiknek nem okozna komoly gondot a havi törlesztőrészletek megfizetése.

Miért lehet fontos, hogy mennyi van még hátra a hitelből?

A hitelmoratórium pénzügyi hatását komolyan befolyásolja, hogy mennyi van még hátra a hitel futamidejéből. Hiszen arányaiban minél több idő telt el a hitel futamidejéből, annál kevesebb lesz a fennálló tartozás. Emiatt a törlesztőrészletünk kamatrésze is egyre kevesebb, vagyis a moratórium alatt felhalmozott kamatösszeg is kisebb. Ez pedig még a futamidő kitolásának mértékét is befolyásolhatja. (Minden egyes havi törlesztő két részből áll: az egyik a tőkét csökkenti, míg a másik a kamat. Azért, hogy a törlesztő változatlan maradhasson a kamatperiódusok ideje alatt, kezdetben magasabb a kamat aránya, míg a futamidő előrehaladtával ez folyamatosan csökken.)

Nézzük meg ezt egy tízmillió forint összegű, eredetileg húszéves futamidejű lakáshitel példáján keresztül, melynek kamata 5 százalék. Vizsgáljunk meg három különböző esetet: az elsőnél öt év, a másodiknál tíz év, míg a harmadiknál pedig tizenöt év telt el a moratórium kezdetéig.

Ha a futamidőből csak öt év telt el, akkor a moratórium alatt felhalmozott kamat 180 ezer forinttal volt több, mint amikor az ügyfél már 15 éve megkezdte a hitel törlesztését. Emiatt a teljes visszafizetés is jelentősen, 330 ezer forinttal nagyobb abban az esetben, amikor a futamidő elején tartott, mint ha már csak 5 év lett volna hátra.

Mindhárom esetben a teljes visszafizetés megemelkedett az eredeti - moratórium nélküli - állapothoz képest, de jobban megéri törlesztési moratóriumot abban az esetben választani, ha a futamidőnek a jelentős részén már eltet.

Számít a kamat nagysága is

Logikusan hangzik, hogy ha magasabb kamattal igényel valaki hitelt, akkor a törlesztési moratórium alatt is több kamat halmozódna fel. Emiatt viszont bizony a futamidő kitolás is jelentősebb lesz. Ezek pedig együttesen a teljes visszafizetés emelkedését eredményeznék.

Nézzük meg ezt egy kétmillió forint összegű, hatéves futamidejű személyi kölcsön példáján keresztül, amelynél a moratórium a második év végén indulna. Vegyünk három lehetséges helyzetet, első esetben a kamat 7 százalék lenne, a második esetben 9 százalék, míg a harmadiknál 12 százalék lenne.

A moratórium alatt felhalmozott kamat közel kétszerese, 133 ezer forint a magas kamatozású hitelnél az alacsony, 7 százalékos kamatú személyi kölcsönhöz képest. Emiatt a teljes visszafizetés is jelentősebb mértékben nőtt. A 12 százalékos kamatú hitelnél a teljes visszafizetés 6,28 százalékkal növekedett a moratórium miatt, míg a példában szereplő legolcsóbb kölcsönnél csak 3,6 százalékkal emelkedett a hitel teljes költsége.

Jobban megérheti a magas kamatú hitelt tovább fizetni, míg olcsóbb kölcsönnél akár érdemes lehet igénybe venni a törlesztés szüneteltetését.

Számít a hitelösszeg a törlesztés szüneteltetésénél?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a felvett hitelösszeg nagysága befolyásolja-e a fizetési moratórium pénzügyi hatását?

Példaként vegyünk egy húszéves futamidejű, ötéves kamatú lakáshitelt, a moratórium a futamidő ötödik évét követően kezdődne el. Nézzünk meg három különböző esetet: az elsőnél az eredeti hitelösszeg 10 millió forint, a másodiknál 15 millió forint, míg a harmadik esetében 20 millió forint volt.

Természetesen a teljes visszafizetendő összeg összegszerűen nagyobb mértékben emelkedne magasabb hitelösszeg esetében. Viszont arányaiban az emelkedés azonos mértékű, 3,07 százalék.

Természetesen nemcsak a teljes visszafizetendő összeg számít, a fizetési kötelezettségek késleltetett megfizetése miatt a moratóriumnak lehet pénzügyi előnye is - mai pénzben kifejezve -, ezzel a tényezővel azonban most nem foglalkoztunk.

Bárki kiszámolhatja saját hitelére a törlesztési moratórium hatását az alábbi kalkulátorral. Ehhez csak pár adatot szükséges megadnia.