- A Barion a napokban jutott 2+4 millió euró friss tőkéhez. Honnét van a pénz és mire fogják költeni?

- A mostani egy második körös tőkebevonás. Első befektetőnkkel, a Home Credittel olyan megállapodást kötöttünk, ami alapján lehetőségünk van mástól is tőkéhez jutni, amennyiben kedvezőbb értékelést kapunk. A Financial Services Capital Partners (FSCP) magántőke befektető esetében ez összejött, az alapító Matthew D. Hansen ismert név a szakmában, többször találkoztunk, vonzó lehetőségnek tűnt az együttműködés. A befektetőink felé azt vállaltuk, hogy nőni fogunk, megyünk tovább Nyugat-Európa felé, erre fordítjuk a friss forrásokat is.

- Ez a pénz egy Barion méretű startup esetében sok vagy kevés? Mire lesz elég?

- Kérhettünk volna több pénzt is, voltak más ajánlatok is, de úgy gondoltuk, hogy az túlságosan felhígítaná a céget. A Barion a legismertebb, fizetési szolgáltatásával már profitábilis lehetne, idén várhatóan év végére elérjük a havi 100 millió forintos árbevételt. Abban semmi meglepő nincs, hogy jelenleg még veszteséges a cég, ez a növekedés természetéből adódik bármely iparágban. A befektető is azért adja a pénzt, hogy azt értelmesen elköltsük.

Viszont a cél, hogy a fő, adatalapú üzleti modellünk beérjen, csak most jön, emiatt eleve egy jelentős felértékelődést várunk még ebben az évben. Épp a napokban indítjuk el első kísérleti kampányunkat. Most több, mint 7500 üzlet használja a fizetési szolgáltatást, 500-an az adat-üzletben is részt vesznek. A befektetőknek az is sajátosságuk, hogy olyan cégeket keresnek, ahova amúgy is jön a pénz. Az FSCP ügylet bejelentését követően már közel 10 újabb megkeresést kaptunk.

A meglévő licencünk az Európai Unió területére szól, itt akarunk továbbra is elsődlegesen terjeszkedni, erre fordítjuk a friss tőkét is, távolabbi célunk az Egyesült Államok, de a befektetőink szorgalmaznak ázsiai, vagy közel-keleti megjelenést is.

- Ameddig most tudnak tervezni, arra elég lenne a mostani opciós 4 millió eurós többlet?

- Egyáltalán nem tartom biztosnak, hogy a következő szériás tőkebevonásunk ennyi lesz, illetve, hogy a meglévő befektetőinktől jönne. Legjobban egy neves amerikai cégnek örülnénk, ez a meglévő befektetőknek is jó, hiszen minél erősebb támogatottsága van egy vállalatnak, annál többet ér, így a korábbi befektetésnek is megnő az értéke.

- Számos aggodalomról hallani a startup világban, hogy az olyan csalások, mint a WeWork esete, vagy újabban a Wirecard botrány elbizonytalanítja a tőkebefektetőket, és kevésbé akarnak a zsebükbe nyúlni, bármennyire is kecsegtető történetet adnak elő nekik. Ebből adódik valós problémája a startup szektornak?

- A pénz dolgozni akar, ezen nem változtatott semmi. Az biztos, hogy sokkal alaposabban megnézi minden befektető, hogy mibe fektet. Ha én jelenleg befektető lennék, biztos, hogy a kiszemelt céget magam világítanám át, hiszen ha valaki a Wirecard botrány után valamelyik nagy könyvvizsgáló megállapításait lobogtatja, az most inkább hátrány, mint előny.

- Az évek alatt több panasz volt a pénzpiaci cégkezdeményezések részéről, hogy nem kellően támogató a hazai közeg, a szabályozás. Ez, hogy áll most? Időközben készült fintech stratégia is.

- A mi iparágunk szabályozása kettős, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeleti, a Pénzügyminisztérium (PM) törvényi úton határozza meg a működést. Összességében azt látom, hogy a segítő szándék megvan, a szükséges piacismeret viszont inkább csak az MNB-ben. Kormányzati szinten ez a kérdés nem egy kiemelt téma, ennek megfelelően sok minden elakad.

A fintech stratégia is ilyen kérdés. Van egy ilyen stratégia a Digitális Jólét Program keretében, majd az MNB is készített egyet. A PM végül arra jutott, hogy elkészíti a harmadikat. Egy ekkora országnak nincs szüksége három fintech stratégiára, egy bőven elég lenne. Jelenleg a PM oldalán pattog a labda, az MNB több, hasznos kezdeményezése a PM nélkül nem valósulhat meg. Vannak pozitívumok, például lehet egy szelfivel számlát nyitni, azonban hiába csinált egy sandboxot az MNB a startupoknak kipróbálni a szolgáltatásaikat, ha abba csak már engedéllyel rendelkező cég csatlakozhat. A PM törvénymódosítására lenne szükség, hogy minden startup hozzájuthasson a sandboxhoz.

Problémás, hogy az ügyfélátvilágítás során kötelezően bekérendő adatoknál nem rugalmas a magyar szabályozás, ráadásul magyar-centrikus, mintha nem is feltételeznék, hogy egy cég más országokra is kiterjeszthetné a működését. Egy olyan rendkívül népszerű cég, mint a Revolut, itthon nem létezhetne, a tranzakciós illetékkel és a kötelező adatkör előírásokkal nem működhetne racionálisan, túl drága lenne. Nálunk például alapvetés, hogy be kell szerezni egy ügyfél anyjának, vagy a születéskori nevét, ami máshol nem szükséges. Sőt, az ilyen adatok ellenőrző kérdések szoktak lenni a bejelentkezéseknél, ha ilyesmire rákérdezünk más országban, könnyen lehet, hogy adathalásznak néznek.

Ha rajtam múlna egyszerűen megnézném a szabályozást azokban az országokban, ahol jól megy a pénzpiaci innovatív cégeknek, és úgy ahogy van, lemásolnám.

Célzott kereskedelem

A Barion internetes-, és mobilfizetési szolgáltatásokat és elektronikus tárcát kínál, a cég nevével sokan találkozhattak, ha interneten fizettek valamiért. A magyar alapítású startupnak a távlati célja, hogy fizetési szolgáltatását minél több országban elterjessze, és az ebből begyűjthető fogyasztói adatokból egy, a most piacon lévőknél sokkal kifinomultabb, célzottabb hirdetési megoldást állítson elő, ami lehetne bármelyik piaci óriás, például az Amazon vagy az Alibaba rendszerének a része.

- Többek között a szabályozói környezet miatt volt arról is ötletelés, hogy átteszi székhelyét a Barion, balti országokról volt szó. Ez még most is lehetőség?

- Igen, például Litvánia, mint új székhely továbbra is benne van a pakliban. Más országokban is körülnéztünk, leginkább Nyugat-Európában. Ebben a témában az új befektető is jelzett már igényeket. Erről egyelőre többet nem érdemes most mondani.

- Épp lefutott egy járványhullám, ami visszavetette a személyes vásárlási lehetőségeket, praktikusan a készpénzhasználatot, amit a jegybanki statisztikák is alátámasztanak. Ezek a hatások tartósan megmaradhatnak, vagy a szabadulással megy minden vissza régi mederbe?

- Szerintem megmaradnak a hatások, ezt a számaink is alátámasztják. A vészhelyzetes időben 20-30 százalékkal növekedett meg a Barion rendszerében a forgalom úgy, hogy értelemszerűen kiestek ebből a koncert és más élő események jegyértékesítései, ami amúgy jelentős ügyfélkörünket képezi. Látványos volt, hogy mennyivel megnőtt az elektronikusan befizetett közüzemi számlák aránya, ami miatt amúgy az emberek postára járnának.

Nekünk ez az időszak a kiskereskedelem miatt is nagyon sűrű volt. Miközben az egész gazdaság leállt, nálunk minden hétvégén dolgozni kellett, a vészhelyzet alatt havi 400 új boltot léptettünk be a rendszerbe, és ezek csak a jóváhagyott megkeresések voltak, sokkal több igény is érkezett, amiket el kellett bírálni, át kellett világítani.

A mostani válság hatásai maradandóak lesznek, de a mi iparágunk szempontjából továbbra is az utánvétet, és a feketegazdaságot látom a legnagyobb ellenfélnek.

- A Barion többször hangoztatott célja volt, hogy a fő üzleti modelljét, az adatmodellezést felfuttassa, majd legyen egy exit. Most, az újabb tőkebevonást követően mikorra várják az értékesítést?

- Az exitnek is többféle módja van, lehet szó tőzsdei bevezetésről, vagy arról, hogy egy befektető megveszi a céget. Jelen helyzetben az utóbbit tartom valószínűbbnek, de erre még azt gondolom, legalább öt évig nem kerül sor. A cég növekedésben van, azzal számolok, hogy lesz a tőkebevonásban C, vagy akár D kör is.