Február 15-én, vagyis jövő kedden a 95-ös benzin és a nem prémium gázolaj árát 480 forintban maximáló rendelet hatályát veszti és a kormánynak döntenie kell, hogy hosszabbít vagy hagyja, hogy az árakat ismét a Brent és a forint árfolyama, illetve a piac határozza meg.

Szakértők arra számítanak, hogy a kormány meghosszabbítja az "ársapkát", hiszen ellenkező esetben a benzin ára 510, a gázolajé 530 forint lenne. Ez körülbelül 1500, illetve 2500 forint többletet jelentene 50 liter üzemanyag tankolásakor, mint most. Ez egészen biztosan nem illene bele a kormány kommunikációjába a választások előtt, amikor az alapélelmiszerek száz forintos nagyságrendű csökkentése van napirenden.

Kapcsolódó

A kérdés az, hogy az autósok bosszankodása, vagy benzinkutak - ideiglenes - bezárása jelent nagyobb politikai veszélyt. Utóbbi nem csak feltételezés a Holtankoljak.hu már a múlt héten hírt adott három egység bezárásáról, azóta pedig a Brent olaj ára stabilan 90 dollár környékén mozog. A kutakat persze valamelyik vetélytárs átveheti, de ennek gyakorlati megvalósítása egyelőre nem ismert.

A hosszabbítás ráadásul ördögi kört is beindíthat, ugyanis ha bezár egy egység, akkor az emberek máshová mennek és ott fogják növelni a veszteségeket, ami miatt az a kút is bezár és így tovább.

Lenne persze egy másik lehetőség - amivel Lengyelország él is -, az adócsökkentés. Ez a gyakorlatban az áfát jelenti, hiszen a jövedéki adónak van egy egész unióra kiterjedő minimum szintje, amely ráadásul a jelenlegi forintárfolyam mellett még magasabb is, mint Magyarországon. Nem véletlen, hogy a Pulzus Kutató reprezentatív kutatásában a válaszadók 63 százaléka is úgy véli, hogy adócsökkentéssel kellene enyhíteni az autósok terheit, nem pedig a vállalkozásokra terhelni azt.

26 százalék hosszabbítana további 3 hónapra, 14 százalék pedig egy eddig nem tárgyalt megoldást preferálna: azt, hogy a rászorulók kapjanak valamilyen kedvezményes üzemanyag-kupont. Ez érintheti például azokat az embereket, ahol nem jó a tömegközlekedés és autó nélkül nehezen jutnának el munkába.

Mindössze 8 százalék nem hosszabbítana, 11 százalék pedig nem tudja a megoldást. (A kutatásban több választ is meg lehetett jelölni, ezért az arányok összege magasabb mint 100.)

A 480 forintos üzemanyag áfája 102 forint, két százalékpontos csökkentés (25 százalék) esetén már csak 96 forintot kellene fizetni, ha pedig az EU-ban létező legalacsonyabb, 19 százalékra mérsékelné a kormány az áfát, akkor kevesebb mint 77 forint lenne ez a közteher literenként.

Ha viszont az áfacsökkentéssel együtt a hatósági ár is eltűnne, akkor 19 százalékos szint esetében a benzin 510 forint helyett 483, a gázolaj pedig 530 helyett 501 forint lenne.

Bár az adócsökkentés támogatottsága elsöprő, van némi differencia a válaszadó lakóhelyének függvényében. Jól látszik, hogy minél nagyobb településen lakik valaki, annál inkább az államkasszára terhelné ezt: Budapesten az emberek 70, a községekben pedig 58 százaléka.

Szintén Budapesten adnának a legtöbben kedvezményes kupont a rászorulóknak, míg a hosszabbítás ötlete a kisebb városokban és a községekben bír nagyobb támogatottsággal, Budapesten és a megyeszékhelyeken ez mérsékeltebb.

Az iskolai végzettség szerinti bontásban nincsenek nagy különbségek, csak azt érdemes kiemelni, hogy az érettségivel rendelkezők körében kedveltebb az adócsökkentés és a kupon.

Korosztályok szerint vizsgálva érdekes, hogy a 18-39 évesek érezhetően nagyobb arányban szeretnének hosszabbítást és kevesebben adócsökkentést.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"