Szerdától soha nem látott mértékben emelkedik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, a benziné 41, a gázolajé pedig 60 forinttal. Az autósok ebből nem éreznek semmit, hiszen ők továbbra is 480 forintért tankolhatnak, a kormány pedig a benzinkutak segítségére sietve a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálta.

Eközben a dollár árfolyama már 357 forint, miközben egy hónappal ezelőtt még 310 forintot kellett érte fizetni, a Brent olaj ára perig 125 dollár felett jár hordónként.

Egri Gábor szerint nincs az a nagykereskedő, amely literenként 80-100 forint veszteséggel ki fogja szolgálni a magyar töltőállomásokat, és akkor bizony nem lehet majd üzemanyagot kapni itthon. Ellátási nehézségek már most is vannak, a piac mintegy 30 százalékát lefedő kereskedőknél lassabb a szállítás.

Csak fokozatos kivezetés jöhet

Az ársapkát nem lehet egyik napról a másikra kivezetni, mert a hazai töltőhálózat nincs arra felkészülve, hogy hirtelen mindenki tankolni vagy éppen tartalékot képezni szeretne.

Már egy 10 forintos drágulás előtt érezhetően megnő a forgalom a kutakon, akkor mi lenne, ha 150-200 forinttal emelkedne az ár?

- teszi fel a kérdést Egri Gábor, aki szerint vagy fokozatos kell emelni a hatósági árat vagy adócsökkentéssel mérsékelni a kiskereskedelmi árakat. Előbb-utóbb persze óhatatlanul vissza kell térni oda, hogy a piac határozza meg az árakat.

Az üzemanyagról még a cigarettánál is kevésbé mondanak le az emberek. Ha máshogy nem megy, akkor pár ezer forintonként tankolják meg az autójukat – ahogy arra már most is van példa –, de dolgozni eljárnak és a gyereket is elviszik iskolába, ha nincs alternatív lehetőség.

Lassan hat a kormányzati segítség

A kormánnyal kötött megállapodással kapcsolatban Egri Gábor azt mondta, hogy annak hatásait még csak korlátozottan érzik, hiszen a hiteleknek is van egy átfutási idejük, illetve a 20 forintos támogatás is utólagos. Ebből egyébként még lejön az üzemanyag-szállítás költsége is.

Sok múlik az iráni atomalkun

A forgalmazói szövetség elnöke szerint most nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokat, ugyanis Iránból az orosz olajexport felének megfelelő nyersanyag is érkezhet, az pedig stabilizálja a piacokat. Ebben az esetben az sem kizárt, hogy az olaj ára 90 dollár alá csökken.

A tárgyalásokat most Oroszország úgy akasztott meg, hogy új követelésekkel állt elő.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomprogramról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodás megmentését célzó tárgyalások. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben abban állapodott meg, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan enyhítik, feloldják a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből, és újból bevezette az iráni szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.