A Magyar Idők értesülése szerint érkezik a kiskereskedelmi javaslatcsomag, amely húsvét után a parlament elé is kerülhet. Olyan döntés is várható a lap szerint, hogy a jövőben a kiskereskedelmi áruházláncok nem külön prospektusban, hanem csak médiatermékekben hirdethetik majd a kínálatukat. A portál arra kereste a választ, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok. Ma egyébként az élelmiszerláncok ingyenes áruházi reklámújságjai tízmilliós nagyságrendű darabszámban jutnak el a háztartások postaládáiba, általában kétheti gyakorisággal.

Kapcsolódó

A legnagyobb multi élelmiszerláncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) együttes reklámköltése 40 milliárd forint körül mozoghat éves szinten. A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne, így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint.

A legélesebb reklámfegyvereket, az ingyenes áruházi reklámújságokat be is tiltatná a kormány - hirdessenek a láncok inkább a sajtóban, újságokban, televíziókban, rádiókban, vagy éppen az internetes médiákban. A portál szerint feltehetően a reklámadó módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitáját éppen emiatt a javaslat miatt akasztották meg,

Reklámújság nélkül tudatosabban döntünk?

A vásárló, ha vásárolni szeretne a jövőben és a reklám segítségével szeretne tájékozódni, kénytelen lesz vásárolni egy újságot, amiben vagy lesz áruházi reklám, vagy nem, vagy nézze meg az okos telefonján.

Ám elsülhet az egész fordítva is. A vásárló, ha reklám hiányában nem tudja eldönteni, hová menjen vásárolni, könnyen előfordulhat, hogy többször megy a nagy áruházba, mivel ott nagyobb a valószínűsége, hogy sok akcióba botlik. Majd a Facebookon ők adják tovább egymásnak a hírt a legfrissebb akciókról. Sőt, a nagy áruház Facebook oldala, ami a határokon kívüli központból is kezelhető, remekül használható híradásra a vásárlóknak, lesz követője bőven.

Kötelező létszám: új ágazati különadó is

A Magyar Idők információi szerint a már meglévő foglalkoztatottak védelme, valamint a színvonalasabb kiszolgálás érdekében jön a kötelező minimumlétszám a nagyobb élelmiszer-forgalmazó láncoknál. Az már ismert, hogy a létszámkvóta alapja a dolgozónként számolt 36 millió forintos árbevétel lenne (amibe a magyar boltok természetesen nem esnének bele). A portál szerint az igazi csapda, hogy ezt a kötelező létszámot ki lehetne váltani a kötelező szakmai bérminimum hatvan százalékának megfelelő összeg befizetésével a költségvetésbe.

A multi áruházak pontosan kiszámolják, hány dolgozóra van szükségük (ami persze egy munkaerőhiányos helyzetben nem könnyű feladat). A kötelező létszámkvóta esetében két dolgot tehetnek. Az egyik, hogy a szakmai, képzési feltételeknek nem megfelelő árufeltöltőket lecserélik képzett eladóra. Ez sok ezer embert jelent, akik az utcára kerülhetnek nagyon is könnyen, a helyükre pedig az új előírásoknak megfelelő bolti dolgozókat vesznek fel. Honnan? Majd elcsábítják a magyar boltosoktól, amelyeknél sokkal nagyobb béreket tudnak adni a multik.

A kötelező szakmai bérminimum jelenleg (161 ezer forint) teljesítése sem gond nekik. A legjobban fizető diszkontoknál már 300 ezer forint körüli havi bruttó bérrel is lehet számolni (a részmunkaidős keresetet nyolc órára vetítve).

A megszellőztetett javaslat szerint a kötelező létszám hiányzó részét a szakmai bérminimum 60 százalékának megfizetésével kiválthatná. A szakblog szerint így is fog tenni, hiszen ez sokkal olcsóbb megoldás. Ez viszont így nem más, mint egy multikra szabott ágazati különadó.