A szolnoki gyárat korábban működtető Tiszamenti Vegyiműveket (TVM) 1997-ben a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. privatizálta, majd 2004-ben beolvadással megszűnt, azóta Bige Holding Kft.-ként működik tovább. Kevesen emlékezhetnek arra, hogy Bige Lászlót alig egy évvel a TVM privatizációja és pár hónappal az első Orbán-kormány megalakulása után, 1998 őszén előzetes letartóztatásba helyezték, mert többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsították, de a bíróság felmentette.

Magyarország legrégebbi vegyipari vállalata, a Nitrogénművek Rt. (korábbi nevén: Péti Nitrogénművek) ezt követően, 2002-ben került a Bige Holdinghoz. A nagy hitelező OTP Bank - illetve a korábbi vadászbarát Csányi Sándor elnök-vezérigazgató - azonban néhány év múlva kihátrált a Nitrogénművek mögül: egyik pillanatról a másikra 15 milliárd forint forgóeszköz-finanszírozást vont ki a cégből. A péti gyár működését le is kellett állítani, s a termelése 2008-ban később sokat vitatott kormánygaranciával indult újra.

QP | Quality Placement

Lemaradt a KITE-ről

A Bige-sztori második stációja 2013 novemberére a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. tulajdonváltása körül rajzolódott ki. Emlékezetes, hogy a ma már mintegy 360 milliárd forintos becsült vagyonával a leggazdagabb magyarként is számon tartott Csányi Sándor egy strómanon keresztül elvitte Bige László orra elől a KITE Zrt.-t, amely Magyarország legnagyobb agrárintegrátora. Volt, aki az év üzletének, s akadt, aki ennél is sokkal többnek értékelte azt a több kérdést is felvető tranzakciót, amelynek keretében tulajdonost váltott Magyarország vezető mezőgazdasági cége. Mert nagy érték volt - és az ma is - az integrátori tevékenységével és a legendás John Deere mezőgépek forgalmazásával együtt akkoriban mintegy 200 milliárd forint árbevételű KITE Zrt. A tulajdonosváltáskor fennállásának 40. évfordulóját ünneplő, termelési rendszerként nagy gonddal felépített nádudvari cég az egyetlen, valóban ütőképes "nagyágyú" ugyanis a magyar mezőgazdaságban.

Ennek érzékeltetésére legyen elég annyi, hogy a tulajdonosváltáskor Magyarország szántóterületének a felét a KITE partnerei művelték. Összesen 2,2-2,3 millió hektár volt ugyanis azoknak a mezőgazdasági termelőknek az összterülete, akikkel érdemi kapcsolatban álltak. Ennek több mint 70 százaléka pedig 1100-1200 termelő kezében volt. Ezekhez a méretű gazdaságokhoz csoportosult, összesen körülbelül a vállalkozás méretéhez viszonyítva harmadnyi méretű kisebb termelő, tehát egy 1000 hektáros gazdasághoz összesen 300-350 hektárnyi, kis földterülettel rendelkező termelői kör, amelynek a tagjait a nagyobb integrálta. Nemcsak a KITE tulajdonosainak, csaknem ezer dolgozójának, hanem a céggel integrációs kapcsolatban álló gazdaságoknak sem volt mindegy tehát, hosszú távon hogyan működik majd ez a cégcsoport, hogy az ilyenkor szokásos nemzetstratégiai szempontokról ne is beszéljünk.

A KITE tulajdonváltása kapcsán az első hír az volt, amikor Bige László bejelentette, hogy a KITE Zrt. többségi tulajdonosa lesz a Nitrogénművek Zrt., ha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyja a vásárlást. Hozzátette: a KITE többségi részvénycsomagjára szóló ajánlatot elfogadták, a szerződést aláírták, a vételárat pedig letétbe helyezték. A Nitrogénművek Zrt. ugyanis már korábban megállapodott a KITE Zrt. nagy részének adásvételéről a társaság menedzsmentjével. Konkrétan a KITE Zrt. 8 fős menedzsmentje aláírta azt a szerződést, amely szerint a Nitrogénművek Zrt. megvásárolhatja az Összehangoló Kft.-t és Stabilizáló Kft.-t, amelyben a menedzsment és a dolgozók tulajdonában lévő többségi tulajdonuk volt. E két társaság együttesen 37 százaléknyit "hasított ki" a KITE Zrt. 52 százalékos többségi csomagjából, s a fennmaradó 15 százalék átadását is előkészítették már. A Nitrogénművek Zrt. nemsokára a nagy mezőgazdasági cégek tulajdonában lévő kisebbségi csomagra is tett ajánlatot, amit csaknem 100 százalékos arányban el is fogadtak - szintén írásban - a kisebbségi csomagot tömörítő KITE Kft. tulajdonosai. A Nitrogénművek Zrt. árajánlata a többségi, 52 százalékos részvénycsomagra a névérték 18-szorosa, a kisebbségi, 29 százalékos csomagra annak 10-szerese volt.

A kibicek úgy magyarázták a bejelentett ügyletet, hogy a KITE Zrt. megszerzésével, a szinergiák jó kihasználásával a Nitrogénművek Zrt. egyszerre céget és piacot is venne - nem beszélve a mintegy 400 milliárd forintos összesíthető árbevételről. Bige László pedig azt szerette volna, hogy egy olyan magyar tulajdonban levő cégcsoport jöjjön létre, amely magas szinten képes feldolgozni is a nyersanyagot és így sokkal értékesebb készárut lehessen külföldre szállítani. Ezt a szándékot, illetve a Nitrogénművek Zrt. várható tulajdonszerzését a KITE Zrt.-ben, szakmai körökben sokan üdvözöltek.

Ezután sokakat érhetett hát meglepetésként a hír, hogy elővásárlási jogára hivatkozva egyszer csak előlépett Guba Sándor, a KITE Zrt. dél-dunántúli regionális igazgatója is bejelentette tulajdonszerzési igényét a KITE Zrt.-re. Hát még az, hogy Guba Sándornak a névérték 20-szorosára vonatkozó árajánlatát a KITE Zrt. 29 százalékos részvénycsomagját birtokló KITE Kft. tulajdonosai el is fogadták, nem törődve azzal, hogy a Nitrogénművek Zrt.-nek a névérték 10-szeresére vonatkozó ajánlata kapcsán már elkötelezték magukat. Aztán kiderült az is: nem csak a KITE Kft.-nél, hanem a többségi tulajdonrészről a Nitrogénművek Zrt.-vel már szintén megállapodott KITE-menedzsment részéről is úgy látták jobbnak, ha végül mégiscsak régi kollégájuk, Guba Sándor később érkezett - de a Nitrogénművek Zrt. 18 százalékos árajánlatánál 2 százalékkal magasabb - vételi ajánlatát fogadják el. Más kérdés, hogy ha a KITE Zrt. menedzsmentje Guba Sándor terveiről tudott volna, szinte bizonyos, hogy nem állapodik meg a Nitrogénművek Zrt.-vel.

Az eljárás jogsértő volt, mert az új ajánlat idején a Nitrogénművek Zrt, korábbi ajánlatát előzőleg már elfogadták. Az elővásárlási jog intézményét pedig másra találták ki, nem strómanoknak. Igaz, hogy vannak olyan emberek, akik így szoktak vagyonokat szerezni, strómanokon keresztül, még akkor is, ha a vagyonok mögött álló szervezeteket nem tudják működtetni - érvelt akkoriban Bige László. Arra a kérdésre viszont, hogy ha Guba Sándort strómanként említi, van-e tudomása arról, ki állhat mögötte, Bige László azt válaszolta: nem tudja. A Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa arra is felhívta a figyelmet akkor, hogy integrátorcégek sehol a világon nem csinálnak árbevétel arányosan 0,7-2,0 százaléknál nagyobb margint, ennél többet tehát nem lehet tőlük elvárni. Olyan cégnek vagy embernek nem szabad tehát megvennie egy ilyen vállalatot, akinek az a célja, hogy a hitelt, a befektetett összeget rövid távon kitermelje, mert aki azt hiszi, hogy ez mégis lehetséges, az "nem ért hozzá vagy hülye".

Éles szavak

Bige László a továbbiakban nem kívánt az üggyel foglalkozni, meglepő volt tehát, amikor Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egy évvel később, már a KITE tulajdonosainak képviselőjeként éles szavakkal bírálta az általa néven nem nevezett riválisát 2014 novemberében Nádudvaron, a KITE logisztikai központjának átadását, amelyen a miniszterelnök is beszédet mondott. Orbán Viktor kiemelte a nádudvari KITE nemzetstratégiai szerepét, és felidézte, hogy a társaság 75 ezer partnert integrál, komoly hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre, a szakmai továbbképzésre, és mint ilyen, "számíthat a magyar kormány forintokban is mérhető együttműködésére".

"Külön öröm, hogy sikerült a KITE tulajdonlását megóvni egy olyan vállalkozótól, aki bizonyos területen meglévő monopóliumát felhasználva útonállással, az ágazatban megtermelt jövedelem nagy részének kiszivattyúzásával, a partnerek közötti piaci kooperáció helyett (...) a valódi verseny megakadályozására, törvénytelen és egyoldalú szerződéses feltételek elérésére használja fel pozícióját, veszélyeztetve a teljes ágazat versenyképességét" - mondta akkor Csányi Sándor.