Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az MTI túdósítása szerint a nagykörúti villamospálya felújításával kapcsolatos vizsgálati jelentés tartalmával kapcsolatban a vezérigazgató a Magyar Televízió Este című műsorában elmondta, a BKV azért fogalmazott meg kérdéseket a vizsgálóbizottságnak, mert néhány téma számukra "kérdéses, illetve homályban maradt". A feltett kérdések között példaként említette a Margit hídon történt oszlopdőlést. Megjegyezte: "az nem a BKV hatáskörében történt", ott akkor a kivitelező végzett munkát. A vizsgálati jelentésben kifogásolt műszaki átvétellel kapcsolatban a vezérigazgató kijelentette: azt szabvány szabályozza. Az átvételnek része a szemrevételezés és a mérés is, s mindkettő megtörtént. Ugyancsak példaként említette az áramszedő-töréseket. Ebben az esetben azt mondta, egyértelműen kell bebizonyítani azt a megközelítést, amely szerint a töréseket az okozta, hogy "a régi villamosok nagyon nyeklő-nyakló törékeny áramszedői nem bírják azokat a dinamikus terheléseket, amit az új felsővezeték jelent". A nagykörúti villamospálya felsővezeték-rendszerének kiépítéséről szólva beszélt arról is, hogy eredetileg is nyolc hetet terveztek a kivitelezésre, ennyi is jutott rá, nem pedig hét hét, ahogyan azt eddig hallani lehetett. Megjegyezte: a kivitelezés előkészítését nehezítette többi között az, hogy többletmunkákat kellett elvégezni - például a nagykörúti peronok átépítését, amelyről későn született döntés - a határidő azonban ennek ellenére sem tolódott ki. "Itt azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy amikor a kivitelező jelezte, hogy nem tud minden munkát elvégezni, történt-e hiba. Szerintem nem, hiszen ezek a munkák elvégezhetők voltak később is" - közölte Aba Botond. Hozzátette: alapkoncepció volt, hogy a metrófelújítás ne essen egybe a nagykörúti villamospálya felújításával és cél volt az is, hogy az utasoktól csak nyolc hétre "vegyék el" a nagykörúti villamosokat. A saját felelősségét firtató kérdésre annyi mondott: a BKV vezérigazgatójának felelőssége sokrétű. Hozzáfűzte: két dolgot kell vizsgálni, hogy a beruházásban, illetve az üzemeltetésben volt-e zavar. Arra a kérdésre, hogy az ügynek milyen tanulsága van a négyes metró építésénél, azt mondta: "Meg kell nézni a rendelkezésre álló dokumentumokat, hogy mi a kötelező, mi a kötelező gondosság, ami feltételezhetően nem mindig valósult meg és mi az ami eredményként jött létre". A műszaki ellenőrzésben résztvevő Metróber Kft. és a fővállalkozó Siemens négyes metró kivitelezésében betöltött szerepéről szólva Aba Botond hangsúlyozta, hogy a két cég a négyes metró építésébe korábbi közbeszerzési pályázatokon jutott be. Hozzátette: "sajnos a magyar jog nem ad arra lehetőséget, hogy egy ilyen típusú oknál fogva bizalmát veszítse az ember", ugyanakkor megjegyezte, ő nem vesztette el a bizalmát a két vállalat iránt.