Május 28-tól szigorodnak az akciós árszabályok. Ráadásul az infláció, valamint az árstop is fojtogatja a boltos akciókat, pedig pont a drágulás idején vágyikerre leginkább a vásárló. Akció idején le kell mondania a boltosnak a bevétel egy részéről, az pedig kevesebb pénzt jelent, de nyilván az a cél, hogy ezt a reklám révén behozza, szeressék meg a kedves vásárlók az akciós terméket és vegyenek belőle az akció után is. Meg, ha már az akcióval becsalogatta a boltba a vásárlót, vegyen mást is.

Akcióból most azonban kevesebb van a boltokban a méretes infláció mellett, hiszen az árakat a beszerzési árak és a bolt saját költségeinek (például a villanyszámlának, béreknek) megugrása nyomja fel - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Az árstop is kivesz öt hónap alatt vagy 60-70 milliárd forintot a boltos kasszákból. Az akciókat pedig úgy tervezik a boltosok, hogy annak bevételkiesése később azért bejöjjön.

Ezzel azonban most nagy bajok vannak, ugyanis a vásárló a rettenetesen megdrágult portékákból egy idő után egyszerűen kevesebbet vásárol, mint korábban. Így hát kevesebb pénze marad a boltosnak akciós árengedményt adni.

És akkor már csak hab a keserű tortán a május 28-án belépő új akciós szabályozás. Ennek lényege, hogy a boltosnak minden körülmények között (akár akciós a termék, akár nem) fel kell tüntetnie azt a bruttó (áfás) árat, amit a vásárlónak igazából meg kell fizetnie.

Ha azt mondja a boltos, hogy ez most akció, árleszállítás, árengedmény, tehát enged a korábbi árból, akkor mindkét árat fel kell tüntetnie - a régebbit nyilván áthúzva. A régebbi ár azonban nem lehet akármennyi. A korábbi ár az akciós ár feltüntetésénél az akciót megelőző harminc nap legalacsonyabb ára az akciózott termék esetében. Ennek oka, hogy a boltos ne tehesse meg, hogy akció előtt egy nappal felnyomja az árat és ahhoz méri a leárazás mértékét. A fogyasztóvédelmi vizsgálatok szerint volt ilyenre nem kevés példa, ráadásul ez egy uniós közös szabály. Ezek szerint máshol is előfordult ilyen.

Így nem nehéz összeszámolni, hogy végül három tételből állhat az akciós árcédula: az új ár, az áthúzott régebbi ár és a leárazás százalékos, vagy forintban számolt mértéke (utóbbi nem kötelező kellék, de leglátványosabb eleme az akciónak: legtöbbször ennek alapján választanak a vevők).

Az akciók mindennaposak a boltos világban, de egy, a vásárlókat vonzó alkalom jócskán felpörgeti a leárazásokat, hiszen minden boltos be akarja csábítani a vásárlót. E 30 napos akciós árfeltüntetési szabály mellett azonban nem tud mindent ugyanúgy leárazni, mint régen. A fekete péntek novembere is más lesz, mint eddig.

Özönlenek a nyelvi furfangok a vásárlókra

Az olcsóság nagy úr a vásárlók körében. Ezért fontos az is, hogy lehet bármilyen alacsony áron adni valamit, csak éppen nem mindig nevezhető akciónak (és ilyenkor nem lehet az árcédulán egy régi ár, vagy a leárazás mértéke). De furfangból nincs hiány a boltos tanodában, ezért megindult az árcédulák újabb rohama, amikor egy-egy, az akciós szabályba bele nem férő, de a korábbinál kisebb ár reklámértékét más módon tupírozza fel a boltos. Ilyenek például: szuper ár, szuper ajánlat, őrületes ár, bomba ár, a legjobb ár, kiváló minőség csak ennyiért és társaik. A legnépszerűbb a boltosok körében a szuper ár hívószó.

Vigyázni kell arra, hogy a kirakatban az akcióra vonatkozó általános felhívás maradhat, lényegében ahogyan eddig, így például az akár, -ig, vagy például az, hogy az adott termékcsoport minden cikkeleme akciós egy adott mértékben. De az egyes termék árfeltüntetésénél már belépnek az új szabályok.

Eddig is taroltak a 9-es számra végződő árak, ezek most még népszerűbbek lesznek a boltosok részéről. Persze jönnek a nyereményjátékok is (vedd meg ezt ennyiért és nyerhetsz vele valamit), és egyéb vásárlócsalogató árfogások.