Mivel az üzlethelyiségek bérbeadói rendszerint euróban állapítják meg a bérleti díjakat, a tavalyihoz képest 10 százalékkal magasabb teher hárul a bérlőkre. A 15-30 százalékos bevételkiesésen túl ráadásul a bérleti díjak inflációarányos emelése további kockázat - kezdi cikkét a Világgazdaság szerdai számában. A lap szerint ezért a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) arra kéri az üzlethelyiségek bérbeadóit, hogy a járványhelyzetre és annak következményeire való tekintettel a bérlőkkel egyeztetve emeljenek csak.

Neubauer Katalin főtitkár szerint jelen esetben igazságtalan lenne, ha a szerződéses lehetőségeik szerint az infláció mértékével emelnék a díjakat. Úgy véli a szervezet, hogy központi szabályozás rendezhetné a kérdést, amely kompromisszumos megállapodásokat várna el a bérlőktől és bérbeadóktól.

QP | Quality Placement

Magyarországon a plázák, bevásárlóközpontok és egyéb bérbeadók jellemzően euróban határozzák meg a bérleti díjakat, ami Neubauer Katalin szerint azért sem jó, mert a magyar vásárlók forinttal fizetnek, így forintbevételük van, de forintért veszik az árut is a legtöbben. Vagyis az euróalapú számítás a bérlőkre kényszeríti az árfolyamkockázatot.

"Már a pandémia első szakaszában elveszítettünk olyan márkákat, üzleteket, amelyek hozzátartoztak a kínálat sokszínűségéhez" - mutatott rá a szakember, hogy már tavasszal komoly károkat okozott ez a rendszer. Úgy látja, a folyamat megállítása érdekében néhányan - főleg önkormányzatok és kisebb bérbeadók - próbálnak segítséget nyújtani bérlőiknek. Főként a magyar márkákra, termékekre és kereskedőkre jelenthet veszélyt egy emelési hullám, mert a globális cégek könnyebben tudják kezelni ezt a helyzetet.

A bevásárlóközpontokban a havi bérleti díjak összegét tekintve Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 euró közötti négyzetméterár a jellemző, amire még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így például egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja jellemzően 800 ezer és 5-8 millió forint között mozoghat.