Magyarországon az utóbbi években egyre-másra nyíltak a borszaküzletek, jelek szerint a borkedvelők és -értők körében ez a kereskedési forma mind népszerűbbé válik. Budapesten jelenleg mintegy hatvan borszaküzlet működik, az ország többi részén további 55-60 várja a vásárlókat. A magyarországi borpiacon korábban ilyen értékesítési forma egyáltalán nem létezett, a szakboltok egyértelműen a kilencvenes évek termékei. Létrejöttükhöz és gyors elterjedésükhöz alapvetően két tényező kellett: a magyarországi borpiac elosztási csatornáinak kiépülése, valamint a borászatok privatizációja. (Egyes vélemények szerint az előbbi gyorsabban ment végbe, így a borszaküzletek hamarabb nyitottak ki, mint ahogy a működésükhöz szükséges kínálat igazán létrejött volna.) A borszaküzletek számát az is gyarapította, hogy az utóbbi években egyre több bevásárlóközpont épült, ezek tovább növelték a minőségi borok keresletét. A minőségi bort kínáló szaküzletek piaci részesedése egyelőre nem állapítható meg pontosan, becslések szerint a teljes borpiaci forgalom értékének 1-2 százaléka ilyen módon zajlik. Ez az arány a következő években várhatóan folyamatosan növekszik, ám a nemzetközi példákat alapul véve valószínűleg nem haladja meg a tíz százalékot. A minőségi borászat marketingszempontból fontos eseményei a borászati seregszemlék. Ezek között a legnagyobb a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál; az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett eseményen a borászati és a gasztronómiai élményeket kulturális élvezetek egészítik ki. Ez évben összesen 67 borász és forgalmazó cég mutatja meg magát és mintegy nyolcszázféle borát. A fesztivál látogatottsága évek óta folyamatosan nőtt, tavaly mintegy 20 ezer látogató fordult meg az esemény négy napja alatt a Várban – tudtuk meg a tegnap kezdődött rendezvényt szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.-nál. Zilai Zoltán ügyvezető reményei szerint az idén jó idő esetén akár 25 ezernél nagyobb látogatószám is elképzelhető. A fesztivál idei büdzséje 65-70 millió forint, ez 15 százalékkal haladja meg a múlt évit, a várakozások szerint az idei rendezvény nullszaldó körüli eredménnyel zár. A kht. bevételeinek egy részét különböző pályázati forrásokból szedi össze. A belépő ára idén a tavalyihoz képes nem változott: délután ötig 600 forint, majd 900 forintba kerül a bemenetel. A kóstolójegyek sem kerülnek többe a múlt évinél. A kiállítók számára egy átlagos pavilon bérleti díja a fesztivál négy napjára 260 ezer forintba kerül, ez húszezer forinttal több az előző évinél. Újonnan megjelent szolgáltatás a borklubok szervezése, ahol az ínyenceket gyűjtik össze. A Monarchia Borászati Kft. 2000 végén hozta létre borklubját, amely nem közvetítő kereskedelmet végez – tudtuk meg Kató Andrástól, a cég kereskedelmi igazgatójától. A Monarchia Selections néven futó válogatást a borászok külön a kft. számára, annak felügyeletével készítik. A jelenleg mintegy húszféle bort tartalmazó válogatás üvegenként ezer és kétezer-ötszáz forint között mozog. A Monarchia Gold Selections hat tagja pedig az ennél magasabb árszintet képviseli. Ez a fajta közvetlen értékesítés egyre kedveltebbé vált, a klubnak jelenleg több mint 400 tagja van. A kétféle tagság közül a vásárlói klub az éves díj fejében 12 százalékos kedvezményt és ingyenes házhoz szállítást kínál Budapest területén. A kft. idén az első nyolc hónapban nettó árbevételének 11 százalékát a borklubon keresztül érte el. A tagok többsége általában évi 1-2 karton bort vásárol, ám néhányan ennél jóval többet. A tagok 15 százaléka adja a borklub forgalmának 75 százalékát.