Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Újra előkerült a kiskerkártya a kormánynál, legalábbis erre utal, hogy Lázár János kormánybiztos az Agrárszektor pénteki konferenciáján lényegében hadat üzent a külföldi kiskereskedelmi láncoknak. A politikus a lap beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, mondta Lázár János. Szerinte ezt a piacot Magyarországnak kell uralnia a saját érdekében.

Kérdések

Az egyelőre nem világos, hogy milyen lépéseket tervez a kormány, pontosan hogyan képzeli el a külföldi láncok elzavarását. Szintén kérdés, hogy a kiskereskedelmi szektorban érdekelt valamennyi külföldi lánc kiszorításáról lenne szó vagy sem?

Tehát a külföldi kézben lévő drogérialáncokat, így a Drogerie Marktot vagy éppen a Rossmannt, esetleg a bútorláncokat, például a Jysket és az Ikeát; továbbá a műszaki cikkeket forgalmazó hálózatokat - köztük a MediaMarktot - is érinti-e a terv. Vagy csak azoknak boltláncoknak szól a "hadüzenet", amelyek főként élelmiszert forgalmaznak. Vagyis az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a Tescónak és a Sparnak. Utóbbi forgatókönyvet valószínűsíti, hogy Lázár János a külföldi boltláncok kiszorításáról szóló előadásában a magyar élelmiszeripar megerősítéséről beszélt.

Szombaton megkerestük a boltláncokat, hogy mit szólnak Lázár János bejelentéséhez. A Tesco és a Spar közölte, nem kívánják kommentálni Lázár János bejelentését. (Amint a többi boltlánctól megkapjuk a válaszokat - hétvége lévén várhatóan csak hétfőn -, frissítjük a cikkünket vagy egy új cikkben számolunk be a cégek reakciójáról.)

Napi 7 milliárd

Mindenesetre óriási piacot szemelt ki magának a kormány, az érintett hat boltlánc - tehát az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Tesco és a Spar - a legutóbbi hivatalos cégbeszámoló szerint összesen majdnem 2600 milliárd forintos nettó bevételt ért el tavaly. (Vannak boltláncok, köztük a Tesco vagy a Lidl, amelyek nem naptári évről számolnak be, hanem üzleti évről, amely márciustól február végéig tart.)

 

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy napi átlagban az érintett boltláncokban nettó 7 milliárd forintot költöttek a magyar vásárlók. Tehát ezermilliárdokról van szó, ez pedig az a szint, mint amikor a kormány a bank-, az energia és a média területét vette célba.

Régi történet

Lázár János mostani hadüzenete egyébként nem meglepetés. Orbán Viktor miniszterelnök még 2016 őszén egy lengyelországi fórumon az Index szerint ugyanis azt mondta:

"Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük."

Konkrét tervek nélkül viszont egyelőre nem lehet előrejelzést adni arra, hogy milyen változások várhatóak.