A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat (az úgynevezett bioüzemanyag törvény) célja az általános indoklás szerint a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése, valamint a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítása.

Amennyiben a parlamenten átmegy a javaslat, akkor az üzemanyag-forgalmazók kötelesek lesznek forgalmuk 6 százalékát bioüzemanyaggal fedezni. Mulasztás esetén a jövő év elejétől pénzbüntetés vethető ki azokra a társaságokra, amelyek a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hoztak forgalomba, vagy az előírt határidőre nem vagy nem az előírt tartalommal nyújtotta be a forgalmazásról szóló kötelező jelentést.

Szerettük volna megtudni, mi a véleménye a Molnak a tervezetről, a vállalatnál azonban nem kívánták kommenálni a törvényjavaslatot. Ugyanakkor a napokban tartott 48. Közgazdász-vándorgyűlésen egyszerűen viccnek nevezte a bioüzemanyagot Varró László, a Mol Nyrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. Varró szerint miközben a hazai földeken minimális széndioxid-kibácsátási csökkentést lehetővé tevő módon állítunk elő etanolt, a korábban itt termelt gyümölcsöket hatalmas környezeti terheléssel távoli országokból importáljuk. Ezért nem bioüzemanyagot kellene előállítani, hanem dinnyét kellene termelni - fogalmazott.

Célszámok és aggályok

Az Európai Unió egy 2009-es direktívában írja elő, hogy 2020-ra 13 százalékra kell növelni a magyarországi energiafelhasználáson belül a megújulók arányát. A közlekedésben a hasonló cél 10 százalékos arányt jelöl ki; itt eredetileg kimondottan a bioüzemanyagokra vonatkozott a célszám, azonban a felmerült fenntarthatósági és egyéb aggályok miatt utóbb általánosan - kiegészítve az elektromos autókban vagy a vasúti közlekedésben használt villamos energiával - a közlekedésben használt összes, megújuló forrásból termelt energiatípusra kiterjesztették. A tagállamoknak egyébként december 5-ig kell megvalósítani a direktíva átültetését.

A bioüzemanyag törvényjavaslat alapvetően rendben van, azonban egyik gyenge pontja a konkrétumok hiánya, különösen a fenntarthatósági kritériumok tekintetében. Ezek meghatározására minisztériumi és kormányrendeleteket dolgoznak majd ki - mondta el Varga Katalin, az Energia Klub munkatársa, megújuló energia projektvezetője. A lényeg így majd a rendeletekben lesz - tette hozzá.

A kritériumok egyelőre csak a közösségi direktívában léteznek, ezek szerint a bioüzemanyagnak legalább 35 százalékos üvegházgáz-kibocsátás csökkentést kell elérnie a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Az alapanyag-termesztésbe nem vethetők be a különleges természeti értéket képviselő, például a nagy biodiverzitású vagy magas széntartalmú területek. Az üvegházgáz-kibocsátás mérlegének számításakor az egész életciklust vizsgálni kell az első kapavágástól a szállításig, finomításig. Ez persze nehezen kiszámítható és ellenőrizhető, különösen import esetén; ezért a direktíva az egyes bioüzemanyag-technológákra és alapanyagokra vonatkozó átlagokat, jellemző alapértékeket vezet be.

Kétes hatékonyság

A törvényjavaslat biztosítja, hogy csak azok kapjanak a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó támogatást és jövedéki adókedvezményt, akik megfelelnek a feltételeknek - és ennek érdekében a bírságolás lehetőségét is bevezeti, ami a szakember szerint megfelelő eszköz.

A bioüzemanyag-törvénytervezet alapvetően üdvözlendő, eurokonform szabályozást jelent. Ezzel együtt, Fekete Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának szenior menedzsere szerint a szabályozás ugyan az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentheti, de egyéb szennyezőanyagokat illetően nem jelent áttörést. Ehhez olyan új technológiákra lenne szükség, mint például a hidrogén- vagy a villany-üzemű hajtóművel felszerelt járművek.