Kis meglepetésre Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-i köztévének adott rendkívüli interjújának legnagyobb volumenű bejelentése volt az, hogy október 1-től tárca nélküli miniszterré nevezik ki Novák Katalint, aki - ahogy korábban államtitkárként is - a családi ügyekért felel. A kormányfő akkor megígérte azt is, hogy a családvédelem kiemelt szerepet kap a járvány hatásait tompító gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalakor is.

"Miniszterként azon dolgozom majd, hogy a járvány miatt se csökkenjen a családok életszínvonala" - mondta el a mintegy két hete már miniszterként dolgozó Novák egy a Magyar Nemzetnek adott interjúban kinevezésekor, a kormány pedig rendre hangsúlyozza, hogy a családok támogatására újabb erőfeszítéseket tesznek majd. Mindeddig viszont csak egy konkrét lépést jelentett be a kormány: Orbán Viktor múlt szerdán közölte, hogy a 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája, amit a magyar családok támogatásával magyarázott, később annyi pontosítás érkezett még, hogy a családok visszaigényelhetik az áfakülönbözetet.

QP | Quality Placement

Ha a konkrétumok a további irányokat illetően hiányoznak is, korábbi nyilatkozatokból kirajzolódnak a lehetséges irányok:

  • a tavaly bemutatott családvédelmi akcióterv része a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának bővítése,
  • a babaváró hitel program elérhetőbbé és könnyebbé tétele,
  • hangsúlyos elem a családi adókedvezmény, amelynek keretrendszerét már bővítették a bevezetése óta.

Vannak viszont területek, amelyeknél a tettek az elmúlt években elmaradtak, de rendre szóba kerülnek, akár azért mert, a kormány mereven elzárkózik tőlük. Előbbiek közé tartozik a tanárok, pedagógusok béremelése, amelyet 2013-ban az életpálya-modell bevezetésével próbált kezelni a kormány, viszont szakmai oldalról ezt azóta is többször érte kritika és várnak további intézkedéseket. A családi pótlék emelése pedig inkább az a terület, ahol láthatóan ellenállás van a hatalom részéről, ha szóba is kerül a téma, rendre az a válasz jön a kormány részéről, hogy a családok támogatását a munkához kötik. Ennek összegéhez 2008 óta nem is nyúltak, a költségvetésben szinte láthatatlan tétel a maga 300 milliárd forintnyi (a GDP 0,65 százalékát kitevő) forrásigényével.

Pedig a magyarok szerint szükséges

A felnőtt magyar lakosság 82 százaléka ennek ellenére támogatná, hogy a családi pótlékot érdemben emeljék meg - legalábbis ez derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös reprezentatív felméréséből, amelyben a fent taglalt családtámogatási lehetőségek társadalmi támogatottságát mérték meg. Messze ez a leginkább elvárt lépés a kormánytól, ami mögött több demográfiai szempont alapján is egységesek az emberek.

Szintén kétharmados egyetértés van abban is, hogy jobban meg kellene becsülni a tanárokat (66 százalék), valamint hogy növeljék a családi adókedvezményeket (63 százalék), és a többség (57 százalék) azt is támogatja, hogy több óvoda és bölcsőde épüljön.

Viszont a babaváró hitel növelése, annak megszerzésének könnyítése mögött már nincs többség: csak 49 százalék válaszolta azt, hogy ezzel lehetne most a válság közepette segíteni a családokat. Majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy más támogatási módot tartana szükségesnek, az ő arányuk 48 százalék.

A nemek között a családi pótlék emelését illetően nincs megosztottság: ezzel a férfiak 80, a nők 83 százaléka ért egyet, ahogy abban sincs nagy különbség, hogy a tanárok béremelését mennyire tartják fontosnak (a férfiak 68, a nők 64 százaléka támogatja a pedagógusok helyzetének javítását).

Abban viszont már látszik egy jelentősebb különbség, hogy kik tartják kiemeltnek az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának növelését. A férfiaknak csak 53 százaléka állna be egy ilyen program mögé, míg a nőknél 60 százalékos az arány. Ugyanígy a családi adókedvezmények növelésénél is utóbbi csoport várná el ezt a kormánytól: 68 százalékuk értene ezzel egyet, míg a férfiak 56 százaléka lépné ezt meg. Kevésbé éles, de így is 8 százalékos a különbség a babaváró hitel növelése kapcsán is: ott 45-53 százalék a megoszlás.

Meglepő módon az idősebb korosztály számára a legfontosabb a családi pótlék megemelése, pedig a 60 évesnél idősebbek ritkán élvezhetnek egy ilyen támogatási formát. Mégis 91 százalékuk szerint lenne ez egy fontos lépés. Az arány úgyis kimagasló, hogy a kutatás eredményeiből látszik, a nyugdíjas korhoz közelállók, vagy már nem aktív lakosság adná meg a leginkább a felvetett lehetőségeket a családoknak: 53 százalékuk tenné vonzóbbá a babaváró hitelt, 65 százalékuk növelné az adókedvezményeket, 69 százalékuk ért egyet az óvoda- és bölcsődeépítésekkel, 74 százalékuk javítana a tanárok megbecsülésén.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Két kategóriában nem vezetnek csak ezzel: a 18-39 évesek még náluk is inkább pártolnák a családi adókedvezmények növelését (67 százalék), szintén körükben az 54 százalék tenné könnyebbé a babaváróhitel megszerzését, vagy javítana annak feltételein. A középkorúak (40-59 évesek) többsége viszont csak két támogatási lehetőség mögé állna be elsöprő mértékben: 78 százalékuk növelné a családi pótlékot, 60 százalékuk ért egyet a pedagógusok helyzetének javításával. A családi adókedvezmények növelésével viszont csak 56 százalékuk értene egyet.

Együtt mozdulnak a diplomások és a kevésbé képzettek

Markáns különbség rajzolódik ki, ha iskolai végzettség alapján nézzük a magyar társadalom hozzáállását a családok segítésének lehetséges módjaihoz. A felső- és alapfokú végzettséggel bírók többsége teljesen egy irányba húz a legtöbb ügynél, így előbbi csoport 67, utóbbi 60 százalékban állna be a tanárok megbecsülésének javítása mögé, 63-67 az arány a családi adókedvezmények kapcsán, 79-85 százalék egységes a családi pótlék növelése mellett.

Eközben viszont a középfokú iskolázottságúak csak ebben a témában tartanak a tömeggel: 79 százalékuk emelne a havi juttatáson. Miközben 39 százalékuk tenné elérhetőbbé a babaváró hitelt, csak 45 százalékuk építene több óvodát vagy bölcsödét, 54 százalékuk növelné az adókedvezményeket, 57 százalékuk javítana a pedagógusok helyzetén. Ráadásul nagyon más ötletük sincs a helyzetre: mindössze 39 százalékuk segítene egyéb módon a családokon.

Területi szinten a tömegből a budapestiek lógnak ki a legjobban, de elsöprő többségük (79 százalék) támogatná a családi pótlék érdemi emelését, viszont jól látszik, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz egyszerűen jobban hozzáférnek, mint a máshol élők. Ilyen például az óvodai, bölcsődei bővítés, amit csak 42 százalékuk támogat. Szintén a fővárosiak értenek a legkevésbé egyet a babaváró elérhetőbbé tételével (43 százalék), vagy a családi adókedvezmények kiterjesztésével (49 százalék).

A legadakozóbbak a vidéki városok (nem megyeszékhelyek) lakói, akik 84 százalékkal a legnagyobb pártolói a pótlék megemelésének, 64 százalékkal a leginkább javítanának az óvodai, bölcsődei férőhelyek számán, 72 százalékkal pedig a leginkább segítenék a pedagógusok helyzetét. A családi adókedvezmények esetében viszont csak 59 százalékuk értene egyet a növeléssel, 44 százalékuk könnyítene a babaváró hitelen.


Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!