- Milyen jelenleg a vállalati piac?

- Egyre igényesebb, azaz egyre kevesebb pénzért, egyre több szolgáltatást akarnak a vállalatok. Ma már tehát nemcsak árverseny van, hanem nagyon komoly minőségi elvárásokkal is találkozunk. Ez egyébként nem újdonság, a trend nagyjából 6-10 éve jelent meg az üzleti piacon. Ugyanakkor ennyire kontrasztosan inkább 2010 után találkoztunk vele, amikor mind a fejlesztési, mind a működési büdzsék befagytak. Ma például a cégek ugyanannyi embernek szeretnének telefont adni, mint korábban, de erre már sokkal kevesebbet költenének. Nem azért, mert az ajánlott ár nem jó, hanem mert nincsen rá pénz.

Változás az is, hogy sok területen automatizálódik a kommunikáció, megjelenik a gépek közötti kommunikáció (M2M), ahogy ma már nem triviális, hogy a vállalati alközpontnak ott kell lennie fizikailag is a cégközpontban.

- A gépek közötti kommunikáció jelenti a jövőt?

- Az M2M nyilvánvalóan nagyon meghatározó ága a jövőnek, de egyetlennek semmiképpen sem nevezném. Ezen a területen egyelőre egy csendes forradalom zajlik, amely komoly minőségi változást hoz majd több területen. Példaként említhetem, hogy teljesen más volt az ipari mérők helyzete addig, amíg az M2M meg nem jelent: immár nem kell óránként, fél óránként leolvasni a számlálókat, elég egy központi panelen követni a gyár energiafelhasználását. Ez egyébként nem új technológia, 10 éve már szinte mindenki használja. Ugyanez igaz a vízgazdálkodásra, vagy arra, hogy a pénztárgépeket is összekötötték az adóhatósággal - nem véletlenül nőttek az áfabevételek. Éppen ezért gondolom úgy, hogy mindent átrajzolhat a gépek közti kommunikáció, amely nem csak könnyebbé és egyszerűbbé teszi az életünket, de rengeteg olyan vállalkozás nőhet ki, amelyek az M2M megoldásokra építik fel az üzleti modelljüket.

Ezen kívül ugyancsak nagy fejlődési lehetőséget látok az internetalapú, azaz IP-hangkommunikációban és az adatforgalom növekedésében. Az üzleti felhasználók is egyre több adatot használnak, így egyre jellemzőbb, hogy a mozgóképek is megjelennek a mobilon: egy utazás során megnéz egy filmet a vállalatvezető, vagy egy előadáshoz, amit a mobilján tekint meg hozzákapcsolódik egy támogató videó, hogy a tartalmat erősítse.

A három említett terület közül egyébként ez utóbbi van a legnagyobb hatással a hálózatokra, tulajdonképpen a 3G-ről a 4G-re való ugrás emiatt volt ennyire sürgős. Előbbin nem lehet ugyanis akkora adatmennyiséget átvinni, amennyire előrejelzéseink szerint hamarosan szükség lesz. Idővel ráadásul a biztonság kérdése is elő fog jönni, hiszen egy cégvezetőnek ma már szinte muszáj beengednie a mobilt a vállalati rendszerbe, hogy folyamatosan lássa a levelezést. Ez ma még nem befolyásolja annyira a piacot, hiszen amíg nem történik valami nagy baj, addig mindenki biztonságban érzi magát.

- Említette, hogy vannak olyan M2M megoldások, amiket 10 éve használnak a cégek. Mégis úgy tűnik, hogy itthon még nem annyira elterjedtek a gépek közötti kommunikáció.

- Nem mondanám, hogy nem elterjedt, inkább nem látható. Csak kevesen tudják, hogy például az útdíjrendszerben a kommunikációt ugyanolyan SIM-kártyák biztosítják, mint amik a mobiltelefonban vannak. A pénzkiadó automatákban is SIM-kártya van, ami a tartalékot biztosítja, ha a vezetékes kommunikáció megszakad. De említhetném, hogy minden mozdonyban és felső kategóriás autóban is van SIM-kártya. Igaz, ez utóbbi itthon még nincs bekapcsolva, de ha valaki vesz egy ilyen autót, akkor az ilyen kártyával érkezik. Ha ugyanis külföldön valami nem megfelelő dolgot produkál az autó, például belemegy egy falba, vagy lesodródik az útról, akkor automatikusan bekapcsol a segélyhívó-rendszer. Rengeteg további lehetőség van, de a többségét valószínűleg észre sem fogjuk venni, hanem csak természetessé válik, hogy ez is egy smart-eszköz.

 

Király István: a lakossági M2M piac nyitott, ott még nincs igazán nagy áttörés

Ugyanakkor lakossági piac nyitott, ott még nincs igazán nagy áttörés. A riasztók az egyetlen olyan terület, ahova a mobiltechnológia be tudott törni, de arra várnunk kell még, hogy a hűtő küldjön egy sms-t, ha elfogy a tej. Ezen megoldások ugyanakkor hihetetlen mértékben terjednek, az előrejelzések szerint öt év múlva már 40 milliárd eszköz lesz képes kommunikálni egymással. Ötször annyi, mint ahány ember lesz a Földön.

- Akkor nem túlzó az a prognózis, hogy néhány év minden magyarnak öt SIM-kártyája lesz?

- Nincs kizárva.

- És mire fogja használni?

- Lesz egy személyes kommunikációs eszköze, ami a mostani mobiltelefonhoz fog hasonlítani. Ezen felül lesz egy tablete, vagy számítógépe, amiben biztosan lesz mobilképesség a wifi mellett, hiszen a wifi nem mindenhol elérhető. Az sem elképzelhetetlen, hogy az autóban is három SIM-kártya lesz: egy a biztonsági megoldásoknak, egy a szórakoztató technológiának, egy pedig a paraméterek mérésére. Ez utóbbi például nézné, hogy a motorban el fog-e romlani valami és ha javításra van szükség, akkor azt a járművezető tudomására hozza. Akkor is szólhat, ha egy alkatrészt ki kell majd cserélni mondjuk 500 kilométer múlva. Olyan ez mint az üzemanyagszint-jelző, csak idővel egyre több mindent fog tudni előrejelezni a rendszer.

- A vállalati szférában hol lehet nagy előrelépési lehetőség?

- Az energiamenedzsment nagy kérdés, mivel nem mindegy, hogy a cégek hogyan építik fel a saját energiafelhasználásukat, gondolok itt az épületek és a gyárak energiafogyasztására. De minden olyan eszköznél is nagy előrelépési lehetőséget látok, amelyikről tudni kell, hogy éppen hol van és mit csinál. Ilyen lehet egy nagyobb értékű, bolt elé kitehető eszköz, vagy egy generátor. Itt nem feltétlenül a lopásvédelemre kell gondolni, hanem arra, hogy hogyan tudjuk az adott eszközt az egyik helyről a másikra optimálisan mozgatni.

Komoly lehetőségek rejlenek még abban, hogy ma még nem lehet mindenhol hitelkártyával fizetni. Nagyon egyszerűen megoldható lenne például, hogy csak odatesszük az érintéses fizetésre alkalmas (pl. PayPass) kártyánkat egy italautomatához vagy egy parkolóórához és fizetünk.

- Az államnak van-e szerepe az ilyen technológiák terjedésében?

- Alapvetően piachívő vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy az államnak nem kell katalizátorként megjelennie bizonyos területeken. Ami állami oldalról nagy lökést tudna adni, hogy elkezdi használni: ezzel ő is hatékonyabb lesz és még jó példát is mutat. Ez nem lenne egyedülálló tett, hiszen az útdíjnál, vagy az adóbeszedésben már láthatjuk a pozitív példákat. Szabályozóként ugyanakkor nem igényel a piac különösebb beavatkozást.

Az interjú megjelenését a Vodafone támogatta.

QP | Quality Placement