A februártól érvényes élelmiszerárstop, azaz az úgynevezett csirke far-hát rendelet még sok vitára ad okot - állapított meg Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, aki a jogszabályt alaposan körbejárta.

A január 14-én megjelent rendelet szerint a 2021. október 15-én alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál 7 termék (6 pontban felsorolva) nem lehet magasabb 2022. február 1-je és 2022. május 1-je között.

Az ár meghatározása

A 2021. október 15. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi ár helyett a 2021. október 15-én alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni mindegyik termékre, függetlenül azok csomagolásától, súlyától, űrtartalmától, minőségétől. A rendelet logikája szerint minden egyes kiszerelésnek önálló ára lehet és ezt lehet is alkalmazni, viszont az eltérő minőséget nem veszi figyelembe.

Ez valóban így van a kristálycukornál, a lisztnél, az UHT tejnél és az étolajnál, hiszen ilyen rövid távon ugyanazon termék nem szokott megváltozni. Ha egy korábbi ugyanazon kategóriában felsorolt termék ismét feltűnne a polcokon, úgy hogy azt a kereskedő korábban nem árulta, akkor ki kell keresni a korábbi - akár évekkel ezelőtti - árat. Ha árat így sem lehet meghatározni, akkor jöhet a KSH ára.

Mit mutat az online pénztárgép?

Az online pénztárgépek közül a termékmeghatározásra alkalmasak valóban megküldik az XML fájlon belül a termék nevét, egységárát és cikkszámát a NAV-nak, de ez nem biztos, hogy a termék hibátlan azonosítására alkalmas, például ha ugyanazt a megnevezést máshol is használják, vagy a cikkszámot 2022 óta más termékre használják.

Ettől még ez viszonylag jól alkalmazható árazonosítási módszer lenne, ha elterjedt lenne. A pénztárgépek többsége azonban a Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 megnevezéseket alkalmazza, áfakulcsonként, így árinformáció náluk nincs, számukra csak a KSH ára marad (kivéve, ha vezetnek valamilyen megbízható, vagy igazolható árnyilvántartást) - hívta fel a figyelmet Ruszin.

Mi lesz a csirke far-háttal és a cukorral?

Amellett, hogy a KSH nem méri csirke far-hát árát, a kormányrendelet meghatározásai nagyrészt nem azonosak a KSH fogalmaival. Így viszont kicsi az esély arra, hogy a termék pontos meghatározása terén nem lesz vita - véli a szakértő.

Nem világos például a "házi" jelző a sertéscomb előtt, így lehet, hogy az csak az öttömösi verzióra érvényes, de hasonlóan a "finomított" jelzővel sem lehet mit kezdeni az étolaj esetén.

Ráadásul a KSH – egy EU rendelet miatt – már nem vámtarifaszám, hanem a tudományos elnevezés szerinti nómenklatúra alapján mér, de az összehasonlító táblázatuk szerint a 6 terméknél évek óta nincs eltérés. A kormány szerint a kristálycukor árát kell figyelni és aközött is a fehér cukor árát, miközben fogalmailag répacukor és "más" fehér cukor is létezik egyszerre.

Fogalmak
KormányrendeletKSH szerinti elnevezésKSH ár (Ft)
Kristálycukor (fehér cukor)Kristálycukor, kg261
Búzafinomliszt BL 55Liszt, finomliszt, kg203
Finomított napraforgó-étolajNapraforgó-étolaj, liter713
Házisertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül), kg1420
Csirkemell, csirke far-hát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül), a csirke far-hát nem szerepel, kg1600
Ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntejUHT tartós tej dobozban, 2,8% zsírtartalom, liter268
Forrás: FairConto

A minőségi eltérések esete

Nincs törvényes akadálya, hogy a tavalyi jobb minőségű és kisebb kiszerelésű helyett gyengébb minőségű és nagyobb kiszerelésű kristálycukor, étolaj, csirkemell, sertéscomb és finomliszt kerüljön a polcokra, ha az az élelmiszer-biztonságot nem fenyegeti, azonban ez torzulást okozhat: a kereskedők logikusan a gyengébb minőségű termékeket keresik majd, ami növeli a magasabb minőségű termékek kínálatát, de vevő hiányában azok árát a fogalmazó kénytelen lesz majd csökkenteni. Így a gyengébb minőségű lehet a drágább, a jobb minőségű pedig az olcsóbb.

Elnézést kérünk, kifogytunk!

A Nébih fogja ellenőrizni a termékmennyiségeket és az árakat. Ha a kereskedő tavaly október 15-én több eltérő márkájú és árú kristálycukrot tett ki a polcokra, akkor a rendelet szerint nincs választási lehetősége: mindegyiket árulnia kell.

A rendelet szerint naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021-es átlagos napi mennyiség árusítására köteles. A "naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó" fordulat nyelvtanilag azt jelenti, hogyha eltért a hétfői és a pénteki mennyiség, akkor a 2021-es hétfőnkénti átlagos mennyiségeket kell árulni hétfői napokon, ami lehet, hogy jóval alacsonyabb lesz, mint a péntekenkénti átlagos mennyiségek, amit péntekenként kell majd a polcokra kitenni - írta Ruszin.

Vélhetően a Nébih dönti majd el, hogy kinek kell bizonyítania, hogy beszerezhető volt-e vagy sem. Nemcsak a napon belüli forgalmazás, de más szokásos kereskedelmi esemény - például minőségi kifogás miatti selejtezés - okán kialakult áruhiány megítélése is a Nébih feladata lesz.

Ne örüljenek a pénztárgépeikbe Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 -at író kereskedők sem, hiszen a 2021 októberi belföldi számlás beszerzéseikben szereplő elnevezésekből is lehet tájékozódni, bár ezeket a Nébih nem kapja meg majd automatikusan és gyorsan a NAV-tól, így egyetlen fogyasztói panasz kivizsgálása hónapokig tarthat majd, jelentős közpénzt felemésztve.