Várhatóan 2021. július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely egy uniós irányelvet a magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítás révén elkerüljék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet. A Kapolyi Ügyvédi Iroda értékelése szerint ez Magyarországon is sok vállalkozáson segíthet.

Július 1-jén léphet hatályba az a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely a 2019/1023/EU irányelvet magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége pénzügyi nehézségek esetén is fenntartható legyen, valamint elkerülhető lehessen a fizetésképtelenné válás és a csődhelyzet – hívja fel a figyelmet a Kapolyi Ügyvédi Iroda.

QP | Quality Placement

A javaslat nem vonatkozik az önálló vállalkozó magánszemélyek, így egyéni vállalkozók adósságrendezésére és adósságmentesítésére, mivel rájuk a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény (2015. évi CV.) vonatkozik, melynek módosítása külön szükséges az uniós irányelv alapján.

Benczik Vivien, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje a várható változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy szerkezetátalakítási eljárást minden gazdasági tevékenységet végző jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat, a törvényjavaslat azonban tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, akik számára az eljárás megindítása kizárt: ilyenek a pénzügyi szervezetek, a magánszemély vállalkozók, valamint az államháztartási szervezetek. A szerkezetátalakítási tervhez ugyanakkor tőketulajdonosok és egyéb harmadik személyek is csatlakozhatnak.

Hozzátette, hogy a javaslat azt is kimondja, hogy nem vonható az eljárás körébe a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő ÁFA, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy.