A kivitelező francia cég tájékoztatása szerint határidőre, azaz december 15-re elkészül az új Budapest Sportcsarnok és környezetének jelentős része – tájékoztatta lapunkat Fürjes Balázs, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium főcsoportfőnöke. A további munkálatokat, többek között a fennmaradó területrendezést 2003 márciusáig kell befejezni, ám ezek csak a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkoznak, az üzemszerű működés már hamarabb elkezdődhet. Fürjes mindazonáltal hozzátette, hogy ekkora beruházásnál az utolsó percig elképzelhető apró késedelem. Ha maga a stadion nem készülne el határidőre, a kivitelező csoportnak naponta 21 millió forintos kötbérrel kell számolnia. A csarnok a szerződés szerint 20,5 milliárd forintba kerül, míg a környezetéhez tartozó egyéb építkezések további 6,5 milliárd forintot igényelnek. Ez a szerződés jellegéből adódóan fix összeg. A kivitelezőkkel ugyanis a nemzetközi mérnöki kamara (FIDIC) előírásai szerint kötöttek üzletet, így az említett összegből kulcsrakész állapotba kell hozni az épületet, s bármilyen költségnövekedés a francia konzorciumot terheli. A kivitelező, a Bouygues bő 2 milliárd forint saját tőkét fordított a beruházásra, a további költségeket a felek hitelből finanszírozzák. Új, Magyarországon eddig kevéssé elterjedt tőkebevonást is alkalmaznak, itt említhető, hogy 14 darab VIP páholyt értékesítenek – ezek döntő részét már el is adták. Az átadás után a konzorcium 20 évig üzemelteti a létesítményt, s az ezzel kapcsolatos költségeket ők fizetik, természetesen a biztosítást is. Emellett a felújítási munkákat is kötelezően el kell végezniük, sőt egy felújítási alapot is 0000létre kell hozniuk. A magyar állam az elkövetkező 12 év alatt fizeti ki a konzorciumnak a sajáttőke-ráfordítással csökkentett összeget és a hitel kamatait. Mindezek fejében évi 20, szabadon felhasználható napot kap az állam, igaz, az eseményekhez kapcsolódó szerelési munkálatok ideje további napokat vehet igénybe. A jövő évre szóló „szabadnapok" egy részét már lekötötték, például ritmikus sportgimnasztika világbajnokságot és divízió I-es jégkorong- világbajnokságot is rendeznek – mondta Fürjes Balázs. A fennmaradó kihasználatlan időpontokat vélhetően pályázat útján, elsősorban kulturális eseményeknek kívánják lefoglalni. A sportcsarnok életében ezek adják majd a bevétel döntő részét, hiszen már a régi BS esetében is a kulturális találkozók, kiállítások, koncertek tették ki az események 75 százalékát, s ez az arány a jövőben valószínűleg növekszik. Az építmény tulajdonságai egyébként a különböző extrém sportok esetében ez idáig igen időigényes pályaépítési munkákat is lényegesen egyszerűbbé teszik. Így például teremkrosszversenyeket immár földpályán is rendezhetnek, sőt igény szerint szörfversenynek is otthont tud adni az új sportcsarnok. A létesítmény nevéről – ezt az állam határozhatja meg – még nem döntöttek, de vélhetően a Budapest Aréna lesz a befutó.