Az első ilyen konstrukciót néhány hete az Inter-Európa Bank vezette be, s ha sikeres lesz, jövőre továbbfejleszti azt. A biztos követők között lesz a Budapest Bank (BB) és a CIB Bank is. A BB-nél várhatóan a jövő év első negyedében jelenik meg a termék, ám a bank ezen túlmenően a hitelezési és a számlavezetési tevékenységében is a devizahitelezést erősítené – mondta a NAPI Gazdaságnak Boldis Zoltán marketing-termékfejlesztési vezető. A CIB Bank – amely tavaly éppen a lakossági devizahitelezés elterjesztésében szerzett érdemeket – jelenleg vizsgálja egy ilyen termék bevezetésének lehetőségeit – tájékoztattak a hitelintézetnél. Amennyiben a CIB-nél lesz árfolyamkockázat-kezelő konstrukció, úgy azt az újak mellett a régebbi hitelfelvevők is igénybe vehetik. Az OTP Bankról nem tudni, hogy tervezik-e az árfolyam-garanciás konstrukció bevezetését, mivel kérdésünkre nem kaptunk egyértelmű választ, a bank csupán annyit közölt, hogy most milyen javaslataik vannak az árfolyam esetleges növekedése miatt növekvő törlesztőrészlet elviselhetőbbé tételére. Eszerint a bank azon ügyfelei, akik nemcsak lakáshitelt vettek fel az OTP-től, hanem fizetésüket is OTP-számlára utalják, az esetleges árfolyam-növekedés miatt növekvő törlesztőrészletet a bank javaslata szerint egy másik – magasabb kamatozású – hitelből, az A hitelből fizethetik ki. Másik megoldásként a jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítását (prolongációját) javasolják. A Raiffeisen Banktól mindössze annyi információt kaptunk, hogy jelenleg nem tudnak konkrétumokat mondani ebben az ügyben, az FHB pedig továbbra is a forintalapú kamattámogatott kölcsönök terén akarja erősíteni a pozícióját. Az Erste Bank közlése szerint rövid távú terveikben nem szerepel ilyen termék bevezetése, a K&H tájékoztatása szerint pedig jelen pillanatban nem tervezik ilyen lépés megtételét.